Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Pankaszi István: Egy XIX. századi elefántcsontra készült miniatűr restaurálása

7. Celluloid - Kollódiumgyapotból (cellulóználát) és kámforból készült áttetsző, szagtalan, kemény, de rugalmas, számszerű test, mely vízben nem oldódik, könnyen gyullad, kormozó lánggal ég. A celluloid nehezen törhető, melegen hegeszthető, éterrel vagy alkohollal való nedvesítés mellett is egyesíthető, fára és kőre ragasztható. 125 °C-nál formába préselhető. Nagy gyúlékonysága ammonium vagy magnézium- bikarbónát hozzákeverése által csökken. Dísztárgyak, fésűk, biliárdgolyók, ernyő-és késnyelek, klisék, fényképészeti lemezek és filmek készülnek és készültek belőle. Teknösbékapáncél, korallok, csont és kövek hamisítására, utánzására használják. Cinkfehérrel impregnálva és összepréselve az elefántcsonthoz hasonló anyagot szolgáltai. Acetonban és amil- acetátban oldva lakként használják (caponlakk). A celluloidot 1869-ben Hyatt testvérek találták fel Newmark- ban, New Jersey, USA. 8. Galalith - A legrégebbi műanyagok egyike; 1897-ben Kriselte és Spitteler fejlesztették ki, mint kazein műanya­got. 1904-től Galalith védett név alatt az Intermat Galalith G. gyártja. Sárgásfehér, szagtalan, íztelen, színezhe­tő, fényálló, szaruszerüen zavaros. Vízben, alkoholban, éterben, benzinben és savakban nem oldható, rugalmas anyag. Zongorabillentyü, kés és esernyőfogantyú, gombok, stb. készülnek belőle. Keménysége 2,5 és 1,32 kö­zötti ( Mohs-féle keménységi skála ). Tehát közel áll a csont keménységéhez. Nehezen éghető, nehezen duzzad, bár kissé nedvszívó. A galalithot tejkőnek (Milchstein) is nevezik. 9. Vegetalin - 8,6-9,6% tejsavat tartalmazó tejsav-készítmény, amelyet a cserzőipar számára mésztelenítésre, pácolásra készítenek. 10. Az elefántcsont ipari megmunkálása — úgy történik, hogy az agyarat, miután annak sötét kérgét eltávolították, keresztben darabokra fűrészelik. Az agyar végéről nyert tömör darabokat késsel, reszelővei munkálják meg, vagy esztergályozzák. A kész darabokat először nedves mezei zsurlóval, majd habkővel (Bimsstein) és iszapolt krétával, bécsimésszel (piktortégla) csiszolják és fényesítik. Az elefántcsontot puhítani is lehet pl. foszforsav­val. Az eljárás hibája, hogy az elefántcsont később meleg vízben újra megpuhul. Egy másik eljárásban hat rész salétromsavból és tizenöt rész fluorsavból álló keverékben 3-4 napig áztatják, míg az annyira megpuhul, hogy azt préselni is lehet. A kész tárgyat abszolút száraz, főtt sóba teszik, és abban visszanyeri eredeti keménységét. 11. Az elefántcsont utánzat - Sokféle van. Ilyen elsősorban az ún. növényi elefántcsont (ez a dél-amerikai Phytele- phos) elefántcsont-pálma dióféle gyümölcsének kemény magja. Továbbá a celluloid, galalith, a vegetalin. Ezek az utánzatok könnyen felismerhetők, mert nincs meg a meleg színezetük, finom recés rajzuk, szilárdságuk, faj­súlyúk. Nem számítanak miniatűr hamisítványnak a főleg Nürnbergben most készülő fotomechanikusan, kézzel kifestett miniatűrök. Általában elefántcsontra, de esetleg vadkan csontra, vagy műanyagra készülnek. Gyöngy­ház vagy nemesfa keretben árulják. E képek hátoldalára gyakran XVIII-XIX. századi régi jogi könyvek lapjai vannak ragasztva. 12. Az, elefántcsont sárgulása - A fény, a hiedelmekkel ellentétben, nem sárgítja, mert az 1% kollagén károsodna csak az UV hatására. A sárgulást a zsírok, olajok okozzák, amire a porózus elefántcsont felület fogékony. A szennyeződések a zsírokkal beépülnek a felületbe és ezek okozzák a sárgulást. Fehérítés által azonban vissza le­het állítani eredeti színét. A fehérítésnek egyik módja, hogy terpentin olajjal telt szekrénybe zárják, majd 3-4 napig kiteszik a napfényre, a másik mód, hogy cink-nitráttal (Zn(N03)2) telítik. A csont a sárgasága mellett mesterségesen is színezhető, festhető (miniatűr), sőt lehet rajta hideg zománcot is készíteni. Égetett elefántcsont adja a kölni fekete festéket (elefántcsont fekete). 13. Akvarell segédanyagok - A festés során az egyébként is sok összetevőből álló akvarell festékhez, ha a száradást akarjuk lassítani növeljük a gumiarábikum és a glicerin mennyiségét. A méz és a kandis-cukor a színek mélységét növeli. Ha gyorsítani akarjuk a száradást és növelni a terülést, akkor ökörepét adunk a festékhez. 14. Sáfrányos szeklice a pórsáfrány (Carthamus tinctorius) A fészkes virágzalúak családjába tartozó, Afrikából szár­mazó, nálunk is termesztett, egyéves növény. Kartamin piros festéket, naftosárga és egy további sárga festéket tartalmaz. Festő-és fűszernövény. Olajtartalmú. 15. Analógia: Carl Rótt (Daffinger tanítvány) 1850 körül Becsben dolgozott. „Félalakos ülő nő” Szignálva a jobb oldalon Carl Rótt. Elefántcsont, mérete 115x95 mm. IRODALOMJEGYZÉK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1. ARNAU, Frank: Művészet hamisítók, hamisítók művészete. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1963. 2. BERGER, Ernst: Die Technik Der Aquarellmalerei. Druck und Verlag von E. Haberland, Leipzig, 1901. 3. BOEHN v., Max: Miniaturen und Silouetten F. Bruckmann A.G., München, 1917. 4. HALL, Cally: Drágakövek Panem Kft. Grafó Kft. Budapest, 1994. 5. NEUMÜLLER , O. A.: RÖMPP Lexikon Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. 6. PALLAS LEXIKON Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Budapest, 1893. 7. RÉVAI LEXIKON, Révai Nagylexikon I. kiadás, Budapest 8. TIMÁRNÉ, BALÁZSY Ágnes: Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása, MNM, Budapest, 1994. 9. WEHLTE, Kurt: A festészet nyersanyagai és technikái. Balassi Kiadó, Budapest, 1994. 138

Next

/
Thumbnails
Contents