Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Pankaszi István: Egy XIX. századi elefántcsontra készült miniatűr restaurálása

7. Celluloid - Kollódiumgyapotból (cellulóználát) és kámforból készült áttetsző, szagtalan, kemény, de rugalmas, számszerű test, mely vízben nem oldódik, könnyen gyullad, kormozó lánggal ég. A celluloid nehezen törhető, melegen hegeszthető, éterrel vagy alkohollal való nedvesítés mellett is egyesíthető, fára és kőre ragasztható. 125 °C-nál formába préselhető. Nagy gyúlékonysága ammonium vagy magnézium- bikarbónát hozzákeverése által csökken. Dísztárgyak, fésűk, biliárdgolyók, ernyő-és késnyelek, klisék, fényképészeti lemezek és filmek készülnek és készültek belőle. Teknösbékapáncél, korallok, csont és kövek hamisítására, utánzására használják. Cinkfehérrel impregnálva és összepréselve az elefántcsonthoz hasonló anyagot szolgáltai. Acetonban és amil- acetátban oldva lakként használják (caponlakk). A celluloidot 1869-ben Hyatt testvérek találták fel Newmark- ban, New Jersey, USA.

8. Galalith - A legrégebbi műanyagok egyike; 1897-ben Kriselte és Spitteler fejlesztették ki, mint kazein műanyagot. 1904-től Galalith védett név alatt az Intermat Galalith G. gyártja. Sárgásfehér, szagtalan, íztelen, színezhető, fényálló, szaruszerüen zavaros. Vízben, alkoholban, éterben, benzinben és savakban nem oldható, rugalmas anyag. Zongorabillentyü, kés és esernyőfogantyú, gombok, stb. készülnek belőle. Keménysége 2,5 és 1,32 közötti ( Mohs-féle keménységi skála ). Tehát közel áll a csont keménységéhez. Nehezen éghető, nehezen duzzad, bár kissé nedvszívó. A galalithot tejkőnek (Milchstein) is nevezik.

9. Vegetalin - 8,6-9,6% tejsavat tartalmazó tejsav-készítmény, amelyet a cserzőipar számára mésztelenítésre, pácolásra készítenek.

10. Az elefántcsont ipari megmunkálása — úgy történik, hogy az agyarat, miután annak sötét kérgét eltávolították, keresztben darabokra fűrészelik. Az agyar végéről nyert tömör darabokat késsel, reszelővei munkálják meg, vagy esztergályozzák. A kész darabokat először nedves mezei zsurlóval, majd habkővel (Bimsstein) és iszapolt krétával, bécsimésszel (piktortégla) csiszolják és fényesítik. Az elefántcsontot puhítani is lehet pl. foszforsavval. Az eljárás hibája, hogy az elefántcsont később meleg vízben újra megpuhul. Egy másik eljárásban hat rész salétromsavból és tizenöt rész fluorsavból álló keverékben 3-4 napig áztatják, míg az annyira megpuhul, hogy azt préselni is lehet. A kész tárgyat abszolút száraz, főtt sóba teszik, és abban visszanyeri eredeti keménységét.

11. Az elefántcsont utánzat - Sokféle van. Ilyen elsősorban az ún. növényi elefántcsont (ez a dél-amerikai Phytele- phos) elefántcsont-pálma dióféle gyümölcsének kemény magja. Továbbá a celluloid, galalith, a vegetalin. Ezek az utánzatok könnyen felismerhetők, mert nincs meg a meleg színezetük, finom recés rajzuk, szilárdságuk, fajsúlyúk.

Nem számítanak miniatűr hamisítványnak a főleg Nürnbergben most készülő fotomechanikusan, kézzel kifestett miniatűrök. Általában elefántcsontra, de esetleg vadkan csontra, vagy műanyagra készülnek. Gyöngyház vagy nemesfa keretben árulják. E képek hátoldalára gyakran XVIII-XIX. századi régi jogi könyvek lapjai vannak ragasztva.

12. Az, elefántcsont sárgulása - A fény, a hiedelmekkel ellentétben, nem sárgítja, mert az 1% kollagén károsodna csak az UV hatására. A sárgulást a zsírok, olajok okozzák, amire a porózus elefántcsont felület fogékony. A szennyeződések a zsírokkal beépülnek a felületbe és ezek okozzák a sárgulást. Fehérítés által azonban vissza lehet állítani eredeti színét. A fehérítésnek egyik módja, hogy terpentin olajjal telt szekrénybe zárják, majd 3-4 napig kiteszik a napfényre, a másik mód, hogy cink-nitráttal (Zn(N03)2) telítik. A csont a sárgasága mellett mesterségesen is színezhető, festhető (miniatűr), sőt lehet rajta hideg zománcot is készíteni. Égetett elefántcsont adja a kölni fekete festéket (elefántcsont fekete).

13. Akvarell segédanyagok - A festés során az egyébként is sok összetevőből álló akvarell festékhez, ha a száradást akarjuk lassítani növeljük a gumiarábikum és a glicerin mennyiségét. A méz és a kandis-cukor a színek mélységét növeli. Ha gyorsítani akarjuk a száradást és növelni a terülést, akkor ökörepét adunk a festékhez.

14. Sáfrányos szeklice a pórsáfrány (Carthamus tinctorius) A fészkes virágzalúak családjába tartozó, Afrikából származó, nálunk is termesztett, egyéves növény. Kartamin piros festéket, naftosárga és egy további sárga festéket tartalmaz. Festő-és fűszernövény. Olajtartalmú.

15. Analógia: Carl Rótt (Daffinger tanítvány) 1850 körül Becsben dolgozott. „Félalakos ülő nő” Szignálva a jobb oldalon Carl Rótt. Elefántcsont, mérete 115x95 mm.

IRODALOMJEGYZÉK 1 2 3 4 5 6 7 8 9

1. ARNAU, Frank: Művészet hamisítók, hamisítók művészete. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1963.

2. BERGER, Ernst: Die Technik Der Aquarellmalerei. Druck und Verlag von E. Haberland, Leipzig, 1901.

3. BOEHN v., Max: Miniaturen und Silouetten F. Bruckmann A.G., München, 1917.

4. HALL, Cally: Drágakövek Panem Kft. Grafó Kft. Budapest, 1994.

5. NEUMÜLLER , O. A.: RÖMPP Lexikon Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983.

6. PALLAS LEXIKON Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Budapest, 1893.

7. RÉVAI LEXIKON, Révai Nagylexikon I. kiadás, Budapest

8. TIMÁRNÉ, BALÁZSY Ágnes: Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása, MNM, Budapest, 1994.

9. WEHLTE, Kurt: A festészet nyersanyagai és technikái. Balassi Kiadó, Budapest, 1994.

138