Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Járó Márta: Műtárgyvédelem: eredmények és kudarcok: egy év műtárgyvédelmi tapasztalatai a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán
A természetes, ablakokon beérkező sugárzást esztétikus, a múzeumkerti kilátást nem zavaró, fényvédő redőnyök szűrik. A nagyteremben a tetőablakot elfedték, mivel túl sok fény és egyéb elektromágneses sugárzás jutott volna az ott kiállított, jórészt fényérzékeny tárgyakra. A lámpákat sehol sem helyezték a műtárgyakhoz közel. Tárlóvilágítás Minden, falba beépített tárló felső részén, a tárló légterétől hermetikusan elzárva, lámpaházat alakítottak ki, amely külön ajtóval nyitható. A speciális, kis méretű fénycsöveket tartalmazó lámpaház keskeny, felfelé szellőzik, a foglalatoknál fejlődő hő felfelé távozik, nem melegíti a tárló légterét. A világítóteret opál plexiüveg választja el a vitrinbelsőtől. Ennek előnye egyrészt, hogy esztétikus, nem látszik át, másrészt - és ez legalább olyan fontos, ha nem fontosabb -, kiszűri a fénycsövekből érkező ultraibolya sugárzás nagy részét. így nem kellett a fénycsövekre vagy az elválasztó lapra (eredetileg matt üveget terveztek) ultraibolya sugárzásszűrő fóliát ragasztani. A falitárlóknál a lámpaházat egységesen, minden tárlónál kialakították, de esetenként egyáltalán nincs vagy csak a fele mennyiségű fénycső világít tárlón belül, attól függően, hogy fényre mennyire érzékeny az ott elhelyezett műtárgy. Az álló és fekvő tárlók esetében, mivel ezekben szinte kivétel nélkül fényérzékeny anyagok vannak, nincs belső világítás. A nyitás óta eltelt időszak tapasztalatai Az optimális hőmérséklet és relatív légnedvesség beállításéira tett kísérletek tapasztalatai A fűtési időszakban elméletileg állandó értéken tartható a termek hőmérséklete, a gyakorlatban azonban ez a fűtőközpont nem megfelelő működése következtében 1996-97 telén még nem valósult meg. A mérések alapján a hőmérséklet a nyári időszakban 20 és 28 °C között, míg a téli időszakban 16 és 26 °C között ingadozott, ami természetesen maga után vonta a relatív légnedvesség változását is. A fűtés központi szabályozásának javításával talán a jövőben elérhető lesz, hogy legalább a fűtési idényben egyenletes, kb. 20-22 °C-os hőmérséklet legyen éjjel-nappal a kiállítás területén. A nyári és őszi időszakban 35-50% között mozgott a relatív légnedvesség a kiállítótermekben. A vártnál is szárazabb téli időszak eredményeként kb. november vége felé tartósan 40% alá csökkent a relatív páratartalom, és januártól kezdve a heti mérések tanúsága szerint 20% körül mozgott egészen május elejéig. Ezután lassú növekedésnek indult. A termekben tehát igen nagy volt a hő- és a relatív légnedvesség-ingadozás, ami komolyan veszélyeztette, esetenként károsította a nem tárlóban kiállított, szerves anyagokból (fa, bőr, textil stb.) készült műtárgyakat. A legnagyobb tárlók párásításával kapcsolatos tapasztalatok A két nagy tárló egyikében volt csak szükség a párásító készülék napközbeni működtetésére egy viszonylag rövid periódusban, a fűtési időszak vége felé. Mivel a hőmérséklet éjszaka csökkent a kiállítótermekben, ez a csökkenés a relatív légnedvesség emelkedését eredményezte a tárlókban is a párásítás szüneteltetése idején. A relatív légnedvesség 40-45% körül ingadozott. Ez azt bizonyítja, hogy a tárlók szigetelése a nagy méretek ellenére nem rossz. 35
