Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Járó Márta: Műtárgyvédelem: eredmények és kudarcok: egy év műtárgyvédelmi tapasztalatai a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán
4. Kazettás szilikagél (ArtSorb) egy falitárló aljában. A kép jobb ív Kazettás szilikagél egy nagyobb, álló oldalán a tárló hátoldalon kilyuggatott, a szilikagélt borító tárló aljában posztamense anyag 50%-ra történő kondicionálását - ez kazettánként +196 grammot (megkötött nedvesség) jelent. A kazettákat a tárlók aljába a posztamens vagy az alaplap alá helyeztük, esetenként a szerelőfalra rögzítettük. A posztamens a klimatizált tárlók esetében hátul perforált, hogy a tárló és a posztamens alatti légtér érintkezhessen egymással. Fekvő tárlók esetén az alaplap és a tárló pereme közötti hézag biztosítja a két légtér érintkezését. Álló tárlóknál a posztamens és a tárló széle közötti rés biztosítja az összeköttetést. Minden tárlóba térfogatának megfelelő mennyiségű pufferanyagot helyeztünk, ez 1-12 kazettát jelentett tárlónként. Légnedvesség stabilizálás vékony lemezekké préselt pufferanyaggal Nagy méretű, keskeny tárlókban, pl. a Mátyás király trónkárpitjának bemutatására szolgáló vitrinben helyhiány miatt nem volt lehetőség kazetták alkalmazására, ezért itt a szerelőfalak hátoldalát lemezekké préselt szilikagél lapokkal „tapétáztuk” ki. Ezek az 50x50 cm-es, kb. 3 mm vastag lapok ugyanúgy működnek, mint a kazettában kiszerelt szilikagél, de gyorsabban kerülnek egyensúlyba a környezettel. Tárlóba helyezésük ezért problematikusabb, mint a kazettáké, mert pl. hamarabb kiszáradnak, ha a szereléskor a helyiség levegője szárazabb, mint a gyári előkondicionáláskor beállított 50%-os relatív légnedvesség. így a kívántnál alacsonyabb értékre állítják be a relatív páratartalmat a tárlóban. Szerencsénkre azonban a kiállítás rendezése során 45-55% közötti relatív légnedvességet mértünk a kiállítótermekben, így ez a nehézség nem vetődött fel. A szilárd és gáz halmazállapotú légszennyezők mennyiségének csökkentése a műtárgyak környezetében A levegő szilárd és gáz halmazállapotú szennyezései, a por, korom, a baktériumok, gombák, a nedvességgel savat képező, illetve egyéb gázok egy része kívülről kerül a kiállítótérbe. Ezek esztétikailag (pl. porosodás, foltosodás), fizikailag és kémiailag (pl. porlékonnyá válás, 33
