Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Gaál Péter: A Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciója során előkerült díszítőfestések

a Múzeum épületében, bizonyítva, hogy a lelkesedés, a szakmai becsület és a jóindulat nem tudja pótolni a szakértelmet és a szakirányú gyakorlatot. (12. kép, II. terem) Bízzunk benne, hogy a jelenleg még a Ter­mészettudományi Múzeum kezelésében lévő terület, ahol az eredeti fafödém még megvan, lehetőséget ad idővel a II. emelet eredeti díszítőfestésének nívós bemutatá­sára. 3. Amíg az eddig ismertetett feltárások és eredményei — leszámítva az északi nagytermet - teljes egészében sík-sima felületekkel határolt helyiségek plasztikus festésével voltak kapcsolatosak, az ún. kan- dallós termek jellege, ezektől teljesen elütő. A kupola-teremből jobbra-balra nyíló helyi­ségek gazdag, erősen tagozott architek- tonikus kiképzéssel rendelkeznek. A hang­súlyozott lábazaton jellegzetesen klasszi­cista, kis kiülésű, de mégis mozgalmas lizénarendszer tagolja a falsíkokat, „hordja” a mennyezetet tartó párkányzatot. Ebben a két helyiségben nem az volt a kérdés, hogy előkerül-e eredeti díszítőfestés, hanem az, hogy a termek gazdag architektúráját jellegtelenül és értelmetlenül takaró festés alól előkerül-e olyan nyom, amely bizonyítja a korábbi és vélhetően az építészeti térrel egységben megjelenő festést. A kutatás, amelynek nem mindig zökkenőmentes menetét nem kívánom részletezni, csak nyomokban ugyan, de egyértelműen igazolta egy eredeti klasszicista festés meglétét, bizonyította ennek múltszázadvégi „feldíszítő” felújítását. (13. kép, III. terem) A klasszicista réteg nyomai elégtelenek voltak ahhoz, hogy bizonyító értékkel bírjanak, egy hiteles re­konstrukció alapját adják. A jelenlegi felújítást csak a századvégi átfestés nyomaira lehetett alapozni. 13. A 111. terem falfestésének kutatása 22 12. A II. terem helyreállított díszítőfestése

Next

/
Thumbnails
Contents