Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Gaál Péter: A Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciója során előkerült díszítőfestések

14. A helyreállított kandallós terem

A II. emelet területének feszített ütemű rekonstrukciója itt is éreztette „áldásos” hatását, a felújított állapot ugyan szerves megjelenést biztosít a két térnek, de nem volt mód azoknak a finom részleteknek a kidolgozására, megvalósítására, amelyek a könnyedségét, az „eleganciáját” adták volna, a jelen állapotában kissé „harsogó” felújításnak. Az új kőburkolat és a felújított falfelületek között, átmenetet biztosít a kandallók márvány hatású megjelenése, a könnyed megjelenésű „Lechneri” csillár növeli a termek egységes hatását. (14. kép, III. terem)

Az eddig előkerült díszítőfestések ismertetése ezzel lezárult. A rekonstrukció menetében figyelemmel kísértük az építészeti helyreállítást tervező kollegákkal1-'’ együtt azt is, hogy azokon a helyeken, ahol vagy a funkció, vagy a szűk határidő nem tette lehetővé a feltárást, a helyiség felületének szondázása megtörténjen, illetve az új festés anyaga olyan legyen, amely nem rontja az esetleges későbbi feltárás lehetőségét. Itt kell megemlíteni, hogy minden igyekezetünk mellett sem sikerült teljes egészében megvalósítani ezt a célunkat. A Fényképtár területének kialakítási munkáinál, a fémpolcos raktárhelyiségben sikerült Rády Ferencnek feltárni és rögzíteni egy igen gazdag ornamentális díszítéssel kialakított meny- nyezeti festést (15., 16. kép, III. terem). Sajnálatos tény, hogy a rohammunkával készülő kivitelezés során a tudtunk és beleegyezésünk nélkül ezt a felületet megsemmisítették.

A földszinti területeken az elmúlt években csak tisztasági festéseket végeztünk. Ennek ellenére - „Múzeum-történeti” szempontból -, az eredetileg lakásoknak készült, de napjainkra már irodáknak használt helyiségek felújításánál is ügyeltünk az előbukkanó festésnyomok rögzítésére. Értékelhetően eddig csak a Régészeti Osztály „kávézójának”

23