Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Lencz Balázs: Egy XVIII. század végi balkáni pisztoly restaurálása
Konzerválás A fa ágyazat konzerválása Mivel az ágyazatot eredetileg méhviaszos anyaggal konzerválták, a fa felületkezeléséhez méhviasz tartalmú keveréket használtam11. A mélyedésekbe került viaszt szőrkefével távolítottam el, száradás után a teljes felületet puha ronggyal dörzsöltem át. Az ezüst alkatrészek konzerválása Az ezüst vereteket, hogy megakadályozzam a felületi korróziós rétegek újbóli kialakulását - a restaurátori gyakorlatban ezüst tárgyak levédésére alkalmazott - 5%-os PVA poli- (vinil)acetát aceton:toluol=l: 1 arányú oldatával vontam be. A vas alkatrészek konzerválása Az elsütő szerkezet alkatrészeit Szilorett „A” savmentes, színtelen, lágy szilikon-zsírral védtem le, hogy az esetleg mozgásba kerülő alkatrészek korróziója ne induljon meg. A sátorvasat, mivel felületén ezüst tausírozás nyomai láthatók az ezüsttel borított részeken a fentebb említett PVA oldattal vontam be. A többi részt Szilorett „A” savmentes, színtelen, lágy szilikonzsírral konzerváltam. A csövet az említett módon, a tausírozott részeken (az ezüst berakásnál 5%-os PVA oldattal, a réz berakásnál 5%-os Paraloid B72 aceton:toluol=l: 1 arányú oldatával) az ezüst és réz levédésére használt műanyag bevonatokkal védtem le, a vas többi részét a már említett szilikonzsírral konzerváltam. Restaurálás Az ágyazat repedésének restaurálása Az ágyazat a cső torkolatánál lévő 90 mm-es repedt szakaszát, a kis érintkezési felületek miatt, a megfelelően erős kötés kialakításának érdekében, epoxigyanta alapú anyaggal, Araldit Rapid kétkomponensű gyorsragasztóval ragasztottam össze. A ragasztó megszilárdulásáig a ragasztott részeket pillanatszorító segítségével fogtam össze. Az ágyazat fa hiányának pótlása A markolatrész hiányát, az ágyazat anyagának megfelelően, diófából pótoltam. A hiánynak megfelelő részt fűrész és szike segítségével kinagyoltam, majd az illeszkedési részek pontos kialakítása után Araldit Rapid epoxigyanta gyorsragasztóval a felülethez erősítettem. A ragasztás előtt a felületet acetonnal zsírtalanítottam, és a felesleges ragasztót szintén acetonnal töröltem vissza. A ragasztás megszilárdulása után a kiegészítés felületét - szikével és csiszoló papírok segítségével — az eredeti felszínhez alakítottam. A pótlást - vízben oldódó fapácokkal - az eredetivel megegyező színűre pácoltam. Mivel a pótolt részen eredetileg ezüst berakás volt, az eredeti részek alapján a hiányzó mintának megfelelő ágyazatot, csiszolt hegyű varrótű segítségével, a felületbe mélyítettem. 134
