Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Sterbetz Katalin: XVIII. századi frakk-kabát restaurálása
XVIII. SZÁZADI FRAKK-KABÁT RESTAURÁLÁSA Sterbetz Katalin Összefoglalás: A XVIII. század végi francia divat stílusát követő frakk-kabát restaurálásának az volt a célja, hogy a tárgy kiállításon bemutatható legyen. A kabát szabása, a többféle anyag egymáshoz rögzítése nehezítette a munkát. A szükséges tisztítást az eredeti varrások, díszítések megbontásával lehetett elvégezni, a leírt indokok alapján. 1995 decemberében kaptam megbízást a Nemzeti Múzeumtól a gyűjteményéhez tartozó férfikabát restaurálására. A tárgy a XVIII. század végén készült francia stílusban, a múzeumba vásárlás útján került 1994-ben (ltsz. 1994/23). A frakkszabású felsőkabát igen kis méretű, hátszélessége 26 cm. Ujjai szűkek, a kézelők szorosan simulnak hozzá, hátul a szoknyarészen derékig hasított. ívelt elejű, gombos, de gomblyukak nélkül. Belső zsebeit zsebfedővel látták el. Keskeny állógalléros, az elejét és a hátát bélés borítja. Hímzések, flitterek, fémszálas bortnik díszítik (1. kép) A francia divatot 1770. után a rokokó második korszaka, a copf illetve Luis-Seize (XVI. Lajos) stílus jellemzi. A színek világosabbá, a díszítések pompásabbá válnak. A férfiak viseletében a felsőkabát ujjait szűkítik, több hímzéssel gazdagítják. Színesen hímzett madarak, virágcsokrok ékesítik a kedvelt frakkot, melyet térdig érő szűk nadrággal, harisnyával és hegyesorrú, lapossarkú cipővel hordanak. Az előkelőbb körökben általánossá vált párizsi divatot követik a bécsi udvarban, amely természetesen Magyarországon is érezteti hatását. A szóban forgó kabát díszítése és vonala ezt a korszakot tükrözi. A restaurálási munkaterv elkészítését anyagvizsgálat és állapotfelmérés előzte meg.1 (1 rajz). Általánosan elmondható, hogy a kabát kopott, szakadozott, erősen használt, felülete szennyezett. A kék atlaszselyem alapanyag több helyen fakult, poros, gyűrött. Az ujjak alkari részénél a láncfonalak kitörtek, későbbi javítás során a kabát felé eső felületét kék vászonnal fedték le (2. kép). A kézelők csukló felőli szélei hiányosak, a zsebfedőket borító belső selyem erősen meggyengült. A bamakockás sávolyselyem bélés foltos, zsíros, hasadt, a karöltőknél és a nyaknál hiányos. Az ujjak csak merevítővászonnal béleltek. A kabát és a bélés összevarrásánál a behajtott szélek felszakadtak. A színes laposhímzés ép állapotú, Bitterekkel keretezett. Ma már többnyire csak az alapanyagba nyomódott fémflitterek körvonalai láthatók, szinte az egész felületet borították. Flitterek maradtak meg a hátsó hasíték hajtásaiban, a zsebfedőn és a kézelőn. Rögzítésük selyembélfonalú fémszalag, mely meggyengült. Az állógallért és a kézelők felső szélét keretező fémszálas bortni összenyomódott, szálai kitörtek. A kerek gombok alapanyaga kemény papír, melyet a kabát anyagával vontak be. Több gomb felületén kopott hímzésnyomok és varrócérna maradványai láthatók, elképzelhető, hogy flitterek is díszítették. Három gomb hiányzik, illetve egy esetében csak a papír maradt meg. A restaurálási terv elkészítésének szempontja volt a tárgy tisztítása, a gyengült részek konzerválása és a díszítések megerősítése. A tisztítás módjának kiválasztásához színlevérzési próbát végeztem. A negatív eredmény lehetővé tette a vizes kezelést, mely a tárgy szennyeződéseit oldja. Fontos szempont volt az eredeti varrások minél kevesebb megbontása, ezért csak a gallért és az ujjakat bontottam volna le, és a vállvarrást bontottam volna szét. így síkban kifektethető darabokat kaptam volna, és a tisztítás és restaurálás közben kezelhetőbb lett volna a tárgy. A bontás során azonban láthatóvá vált, hogy a hátsó ffakkrészek egymásra fednek, ezért elkerülhetetlenné vált a szabásvonalak megbontása. Az elejét, hátát és gallérját a selyembélés alatt vászon közbélés merevíti, melyet darabokból állítottak össze egyszerű, 71
