Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Káros anyagok a műtárgy környezetében

Fenol tartalmú fertőtlenítőszerekből vagy bevonatokból, mint pl. a fenol-formaldehid vagy melamin gyantából az ugyancsak káros formaldehiden kívül a közismerten savas fenol szabadulhat fel.

c) Lúgokat kibocsátó anyagok

Két évnél fiatalabb cement fémoxidjai a környezeti légnedvességgel lúgot képeznek, amelyek a szerves anyagok lebomlását, színezékek, pigmentek elszíneződését okozhatják. Gondokat okozhat a vitrinek vagy padlók tisztításánál alkalmazott mosószer lúgossága is. Kazeines falfesték általában lúgos, amely tulajdonságát a teljes száradásig megőrzi, de más fal, vagy nyomófesték is lehet lúgos.

Az ú.n. „savmentes papírok” némelyik típusát lúgos pufferoldattal itatták át, amely szintén károsíthatja a műtárgyat, ha az érintkezik vele.

d) Kéntartalmú vegyületeket kibocsátó anyagok

Gyapjú (gyapjúszövet, filc, posztó), bőr és pergamen fehérjéikben olyan kéntartar- talmú aminosavakat tartalmaznak, amelyekből a fehérje öregedése során hidrogén-szul- fid (H2S) és egyéb kéntartalmú gázok szabadulhatnak fel. Hasonlóképpen a vulkanizált gumi és a viszkóz, valamint a kén-színezékekkel színezett barna, barnásvörös, sötétkék, sötétzöld, fekete pamut vagy gyapjúanyagok is kéntartalmú, az ezüst és a réz gyors korrózióját okozó gázokat bocsátanak ki. Hodges például óvja a kiállításrendezőket az állati enyvek használatától, mert abból is kéntartalmú vegyületek szabadulnak fel.23

Természetesen nemcsak a színezüstből és rézből készült tárgyak, hanem a bronzok, a fémszálas textíliák, ezüstöt tartalmazó festmények, valamint az ezüst-alapú fotók is károsodnak a hidrogén-szulfidtól.

A baktérium által bomlasztott kazeines festékből szintén hidrogén-szulfid szabadulhat fel.24

e) Formaldehidet kibocsátó anyagok

Amióta két kutató nátrium-formiátnak (HCOONa) azonosította azt a fehér terméket, amely egy kartondoboz üvegtetején vált ki25, széles körben ismetté vált a „formaldehid-veszély” a múzeumokban. ■228

Az azonosított nátrium-formiát egyébként egy kartonpapírból felszabaduló formaldehid oxidációja után keletkezett hangyasav és az üveg nátriuma közötti reakcióból keletkezett. Ezzel a jelenséggel sok múzeumi gyűjteményben találkoztak.29

Faszekrényekben tartott ólomtárgyak ólom-formiát (Pb(OOCH)2) korróziótermékét annak a folyamatnak tulajdonítják, hogy a tárolására szolgáló anyagból felszabaduló formaldehid oxidációval hangyasavvá alakul, amely reakciót az ólom katalizálja. Ezután alakul ki az ólomformiát az ólom felületén.30

A formaldehidnek a szerves anyagokra gyakorolt hatását nehezebb megfigyelni, de köztudott, hogy a poliszacharidok, mint a keményítő és az egyéb növényi mézgák (kötőanyag, ragasztó, kikészítő és enyvezőanyagok), illetve a cellulóz (papír, növényi szálasanyagok, fa) kémiai reakcióba lépnek vele.31 Bőrben, pergamenben, zselatinban, egyéb állati enyvekben, kazeinben, tehát minden fehérje alapú műtárgyalkotóban keresztkötések kialakulását eredményezi a formaldehiddel való kémiai reakció. E folya17