Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Káros anyagok a műtárgy környezetében
mat eredményeképp ezen anyagok eredeti rugalmassága vagy újraoldhatósága jelentősen lecsökkenhet. Furnér, farostlemez, préselt lemez, papundekli, vastag kartonpapír, bizonyos fafajták, gyűrődésmentesre kikészített szövetek, cigarettafüst, fenol-formaldehid gyanta, al- kid és alkid-karbamid-formaldehid festékek a legismertebb anyagok, amelyekből formaldehid szabadul fel. A formaldehid erős redukálószer, tehát redukciós reakcióval végzi a szerves anyagok lebontását, a színek megváltoztatását. Fény, UV-sugárzás és magas légnedvesség hatására a formaldehid már kis koncentrációnál is könnyen oxidálódik hangyasavvá, peroxidokká, szén-monoxiddá és más vegyületekké. A formaldehid vízzel (légköri nedvességgel) hangyasavat képez. A formaldehid keresztkötést alakít ki a fehérje tartalmú anyagokban, bőrben, pergamenben, ezáltal azok megkeményednek és megváltozik a vízfelvevő képességük. A formaldehidből kialakuló hangyasav fémekre és egyéb anyagokra gyakorolt hatását a fentiekben ismertettük. f) Peroxiden kibocsátó anyagok Friss fa, bizonyos, elsősorban fehérített papírok és textilek bocsáthatnak ki peroxi- dot, amely a szerves anyagok lebomlását, a színek megváltozását okozhatja. g) Oldószereket kibocsátó anyagok Bizonyos anyagoknak, ragasztóknak nagy az oldószervisszatartó képessége, ezért, még akkor is, amikor már száradtnak tűnnek, további oldószer távozhat el belőlük. A ragasztóból, bevonatból, átitatószerből kipárolgó oldószerek károsodást okozhatnak a festett műtárgyak kötőanyagaiban és gyantabevonataiban. h) Egyéb, káros gőzöket kibocsátó anyagok Az egyik legismertebb műanyag, amely öregedése során káros terméket bocsát ki a poliuretán, amely ragasztó, bevonóanyag, öntőgyanta, habszivacs és keményhab formájában nyer alkalmazást a múzeumi területen. Bomlásakor, amely szobahőmérsékleten is folyik, különösen, ha a környezet savat tartalmaz, vagy erős a megvilágítás, az izocia- nát (0=C=N-R-N=C=0) komponens távozik el belőle, amely a fémek korrózióját, a szerves anyagok lebomlását, a színek megváltozását okozhatja.32 Az izocianát a fehérje-alapú anyagok fehérjéjével (selyem, bőr, pergamen, állati enyv, fehérje kötőanyagok) keresztkötést alakít ki, ezáltal megkeményíti azokat. Modern textíliák különböző kikészítései, pl. a vízlepergető, lángálló, gombaölő, és egyéb kikészítőanyagai, illetve azok bomlástermékei is okozhatnak károsodásokat a műtárgyakon. Papíron, főleg újságpapíron lévő nyomdafestékek, színes papírok vagy textíliák színezékei nemcsak elszínezhetik, de kémiai reakcióba is léphetnek a műtárgy anyagaival, amennyiben kellő közelségbe kerülnek. Bútorápoló, padlóápoló anyagokból is különböző káros gőzök távozhatnak. Még az egyébként „stabil” polimernek tartott polietilén is okozhat károsodást, amint azt a polietilénzsákban tartott fehér textilek sárgulásának okait kutató szakemberek megállapították. A sárgulást a BHT (dibutil-hidroxi-toluol) antioxidáns adalék18
