Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Paulovits János: Egy Austro-Daimler repülőgépmotor restaurálása a budapesti Közlekedési Múzeumban
EGY AUSTRO-DAIMLER REPÜLŐGÉPMOTOR RESTAURÁLÁSA A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI MÚZEUMBAN Paulovits János Összefoglalás: Az Austro-Daimler HP 200-as repülőgépmotor a Magyar Légierők ajándékaként 1956-ban került a Közlekedési Múzeum tulajdonába. A motor igen elhanyagolt, részben szétszerelt állapotban került restaurálásra. Egyes alkatrészei elkallódtak, mások maradandó sérüléseket szenvedtek a helytelen tárolás következtében. A motor főbb szerkezeti egységein metszeteket készítettek a jobb szemléltetés érdekében. A hengerek belső fala igen erősen korrodált volt, ami megakadályozta a forgattyústengely átforgathatóságát. A restaurálás és konzerválás mellett fő szempont volt a hiányzó alkatrészek pótlása és a motor működőképességének biztosítása. Néhány szó a motoros repülés kezdeteiről Az első benzinmotoros erőforrással ellátott repülőgép, több éves kísérletezés után 1903 decemberében, Eszak-Amerikában tette meg sikeres próbaútját. Az európai kísérletek nagymértékű fellendülését eredményezte, amikor Wilbur Wright 1908-ban Franciaországban bemutatta gépét. Kezdetben az akkor már hosszabb ideje sikeresen üzemelő motorkerékpárok és autók sorozatban gyártott motorjainak kissé módosított változatait építették be a repülőgépekbe, de kis idő elmúltával megkezdték a kifejezetten repülésre szolgáló motorok tervezését és gyártását is. Angliában és Franciaországban főleg a csillagelrendezésű léghűtéses forgómotorokat, Németországban pedig a soros vagy V elrendezésű folyadékhűtéses motorokat részesítették előnyben. Az első világháború kitörésekor az addig ismert viszonylag kis teljesítményű és alacsony fordulatszámú motorok nem feleltek meg hadi célok szolgálatára, ezért gyors ütemben megkezdődött a nagy teljesítményű, nagyobb repülési sebességet biztosító motorok fejlesztése és gyártása. Ezek közé tartozik az Austro-Daimler HP 200-as repülőgépmotor is, amely már 200 LE leadására, és ezzel a vele felszerelt repülőgép 160-180 km/h repülési sebességre volt képes. A repülőgépmotor technikai megoldásainak ismertetése A HP 200-as hathengeres, folyadékhűtéses, soros elrendezésű, hengerenként két- két szívó- és kipufogószeleppel, valamint dupla mágneses gyújtórendszerrel ellátott repülőgépmotor. A vezérműszekrény a vezérmű tengellyel és a szelephimbákkal együtt a hengerek felett helyezkedik el. A forgattyústengely a királytengely közvetítésével létesít kapcsolatot a vezérműtengellyel, amely a szelephimbák segítségével szabályozza a szelepek megfelelő időpontban történő nyitását illetve zárását. (Hasonló elrendezésű modern belsőégésű motorok esetében a királytengelyt vezérműlánc váltotta fel.) A hengerenkénti négy szelepre az üzemanyag-levegő keverék és az égéstermékek akadálytalan áramlása, dupla gyújtórendszerre pedig elsősorban biztonsági okokból, másrészt az égés tökéletesebbé tétele érdekében van szükség. (A hengerenkénti négyszelepes moegoldást az 1980-as évek közepétől nagy autógyárak ismét előszeretettel alkalmazzák a teljesítmény növelése érdekében. A gépkocsikon külön felirat jelzi, 169
