Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Morgós András: Új lehetőségek és irányzatok az üvegrestaurálásban : a törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; kötésközvetítők; szilikon negatívvétel; műgyanták sárgulása
1 no2 n21----------■= n ői sin ih A levegőnek az üvegre vonatkoztatott törésmutatóját átírva az üvegnek a levegőre vonatkoztatott törésmutatójára: női 1112 =------= sin it, n o2 Vagyis az üvegnek a levegőre vonatkoztatott relatív törésmutatója egyenlő a határszög szinuszával. A határszög ugyancsak számítható a két közeg abszolút törésmutatójának segítségével. 1.3. A törésmutató mérése A hosszú hullámhosszú (pl. vörös) fény nem törik annyira, mint a rövid hullám- hosszú (pl. ibolya) sugarak, a törésmutató meghatározásokat gyakran végzik egységes, meghatározott hullámhosszú (monokromatikus) fénnyel, legtöbbször a nátrium-színkép D-vonalának megfelelő fénnyel (hullámhossz 589nm) vagy a hidrogén vörös (rövidítve Ha, hullámhossza 656,28 nm), ill. zöld (Hß, hullámhossza 486,133 nm) vagy kék (Hy, hullámhossza 434 nm) vonalának fényével. Általában a nátrium D-vonalának sárga fényére adják meg a törésmutatót, és ebben az esetben np-vel, a Ha-fény esetében na-val jelölik. A korszerű mérőműszerekkel a törésmutató meghatározása többnyire fehér fénnyel végezhető, minthogy a fénysugarat a kompenzátor (háromrészes Amici- prizma) akromatikussá teszi. A törésmutató mérésre szolgáló műszereket refraktométereknek nevezik. Folyadékok törésmutatójának a mérésére rendszerint a Zeiss-Abbe refraktométert (5/b. ábra), vagy a Zeiss-féle merülő-refraktométert (5/a. ábra), a tökéletesített Pulfrich-refraktométert ill. a Leitz (Wetzlar) mikrorefraktométert használják. Ezekkel a műszerekkel folyadékok törésmutatója mérhető, a mérési határ no - 1,3-tól no = 1,7-ig terjed. 5. ábra Folyadékok törésmutatójának meghatározására alkalmas Zeiss merülőrefraktométer (a) és a Zeiss-Abbe refraktométer (b) 23
