Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Morgós András: Új lehetőségek és irányzatok az üvegrestaurálásban : a törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; kötésközvetítők; szilikon negatívvétel; műgyanták sárgulása

Mindkét Zeiss-műszerrel 90°-os belépési szögű (súroló) fénysugár törési szögét mérik, minthogy az egyik optikai közeg mindig ugyanaz az ismert törésmutatójú üveg, a különböző folyadékok esetében csak a törési határszöget kell megmérni ebből azután táblázatokból vagy a műszerre erősített skáláról állapítható meg az n^ értéke.

Szilárd anyagok törésmutatójának mérésére használható: a Rayner-féle refraktométer (pontossága ± 0,003);- Rayner-féle normál refraktométer - 10x4 mm-nél nagyobb sima, sík felületekre, pontossága ± 0,003; alkalmas bekötött műgyantákra, festett üvegekre és sík felülettel rendelkező üvegekre.- Rayner-féle távolsági refraktométer - minimális felületi érintkezést biztosító görbe üvegfelületekre, pontossága ± 0,01; használható görbe felületű üvegekre.- Abbé refraktométer - 15x15 mm-esnél nagyobb sima sík üvegfelületekre, pontossága ± 0,0005; használható a bekötött műgyantákra, de többnyire nem használható történeti üvegekre.- Immerziós módszer; Ismert törésmutatójú folyadékba vagy folyadék keverékbe bemerítés, nagyon kis darabka üvegekre is jó, ± 0,003—0,01; használható olyan törött üvegeknél, ahol mintavétel lehetséges, ugyancsak használható bekötött műgyantákra, ha a gyanta nem oldódik az immerziós folyadékban.

Az immerziós módszer lényege: Vegyünk egy kisebb és egy nagyobb törésmutatójú folyadékot. Az egyik folyadékba helyezzük az üveget, és addig adagoljuk hozzá a másik folyadékot, amíg az üvegdarabka kontúrjai a folyadék-keverékben el nem tűnnek. Ekkor az üveg és a folyadékkeverék törésmutatói azonosak. A törésmutató meghatározásához vagy ismernünk kell a folyadék-keverék összetételét, ez a kiindulási és a hozzáadott folyadékmennyiség ismeretében kiszámítható, ezért a folyadékmennyiségeket pontosan mérjük (pl. bürettából adagolunk).

Az összetétel ismeretében a törésmutató egy korábban elkészített összetétel-törésmutató hitelesítő grafikonról vagy táblázatból kiolvasható.

Vagy a keverék-folyadék törésmutatóját a szilárd anyagok törésmutatóját mérő készüléknél jóval gyakrabban rendelkezésre álló - folyadék-törésmutató-mérővel lemérjük.

Az Abbé refraktométeres mérés leírása megtalálható optikai szakkönyvekben (1).

Az immerziós folyadék egyes műgyantákat feloldhat.

Az immerziós technikát széleskörűen használják ásványoknál, drágaköveknél (2- 6). Kis mintát a folyadékba merítve mikroszkóp alatt szemlélik 40-50x -es nagyításban.

1.4. Törésmutató és az üvegrestaurálás

Az üvegtárgy „levegővel kitöltött” repedése két levegő/üveg határfelületet alkot. A törések, repedések többnyire szabálytalanok, ezért többszörös fényvisszaverődés is felléphet. Továbbá a levegő és az üveg törésmutatója közötti különbséggel együtt jár az ún. határszög léte. Ennél nagyobb szögek esetén a beeső fény teljes egészében visszaverődik, ezen a helyen azt a látványt keltve, mintha egy polírozott, tükörszerű felület lenne.

A ragasztóanyag megfelelő megválasztásával csökkentve az üveg és a ragasztóanyag törésmutatója közötti különbséget, csökken a visszavert fény mennyisége és a ragasztott törésvonal egyre láthatatlanabbá válik.

24