Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálástörténet - Morgós András: Régészeti faanyagok konzerválásának története Magyarországon
Az előkonzerválást ősszel végezték, majd tavasszal a már kiszáradt hajótestet ace- tonnal hígított Poliészter M29 gyantával szilárdították. A gyantához 3-4% benzoil-pe- roxidot és 0,8-1,5% kobalt-naftcnátot adtak. A hajó fölé védőtetőt emeltek. A bödönhajó állapota 10 év elteltével is kielégítő volt, csupán néhány kisebb helyen igényelt újbóli konzerválást. A magyarországi vízzel telítődött faanyagok konzerválási tapasztalatait Szalay 1980-ban megjelent cikkében foglalja össze (12): A poli(etilén-glikol)-okkal (PEG) történt konzerválások során problémák merültek fel a kezelt fatárgy ragaszthatóságát illetően (főként PEG 1500 esetében), valamint a kezelt fa megjelenése eltért a természetestől. Az eljárás drága volt és nagyon hosszú kezelési időt igényelt. A kezelési időt kisméretű tárgy esetében sikerült 1 hónapra lerövidíteni, úgy, hogy a kezelendő fatárgyat 10%-os PEG 1500 oldatba helyezték, majd kétnaponként újabb 10% hozzáadásával sűrítették az oldatot, miközben állandóan 56 °C-on tartották a fürdő hőmérsékletét. Ezzel az eljárással készült a szigetvári földvár talicskáinak konzerválása az 1960-as években. A PEG-es konzerválások egyéb nem kívánatos tulajdonságain a következő kombinált eljárásokkal segítettek (12). Nibrán viaszos eljárással a PEG-el konzervált fatárgy nem kielégítő penészállóságán lehet segíteni. A nibrán viasz kémiai összetételét tekintve klórozott naftalin féleség, így kitűnő rovar és gomba elleni szer, ezenkívül égésgátló hatású és víztaszító. Az előzőleg PEG-el konzervált fatárgyra 3 r triklóretilén és 1 r Nibránviasz meleg oldatát öntik. Az egészet 60 °C-on 2 óra hosszat vízfürdőn melegítik. Az oldatból kivett tárgyról a felesleges nibránviaszt még melegen trildóretilénnel letörlik, a kezelés eredményeképpen a fatárgy felületi PEG-rétege nibránviaszra cserélődik ki. Az így kezelt tárgy penészállósága, ragaszthatósága javul, színe világosodik és vízállósága kitűnő lesz. A PEG-es eljárás a timsós eljárással kombinálva a fa ragaszthatóságát és küllemét javítja. A PEG-el kezelt fát még melegen 1 r víz 3 r timsóból készült olvadékba kell helyezni. Állandó melegítés közben figyelni kell a fa színének változását és az oldatból akkor kell kivenni, amikor elérte azt a színt, ami az adott fafajnak megfelel. Az. így kezelt fa ragaszthatósága nagymértékben javul. A timsós és a karbamid-formaldehid Rántás eljárás kombinálásával Szalay a timsós eljárás alakstabilizáló tulajdonságait és a konzervált fa kellemes küllemét javította a karbamid-formaldehid gyanta által adott vízállósággal. A karbamid-formaldehid gyanta csökkenti a timsó kristályosodása során létrejövő sejt-roncsolódást. 3 r timsó és 1 r víz megolvasztott keverékében konzerválja a fatárgyat. A konzerválás befejeztével a tárgyat az olvadékból kiveszi és forró vízzel lemossa, majd még melegen 1 r víz 1 r karbamid-formaldehid (Arbocoll H) előkondenzátum gyanta oldatba helyezi és benne hagyja kihűlni. A gyantaoldathoz katalizátort nem kell tenni, mert a fában lévő timsó katalizátorként szerepel. Mivel az oldatban katalizátor nincs jelen, ezért a gyanta csak a fában köt be. A felesleges gyantaoldat leönthető és újból felhasználható. Az így kezelt fa alakját megtartja, jól ragasztható és kiegészíthető. A fatárgy anyagának nagymértékű szilárdítására alkalmazható a vízelvonásos poli- észteres eljárás (12). A vízzel telítődött fatárgyat először aceton és víz 1:1 arányú keverékébe teszik, majd 2 óra elteltével tiszta acctonba helyezik 1 órára. Az impregnálásra hidegen keményedé, telítetlen poliészter műgyanta alkalmas. Ilyenek a hazai gyártmá233
