Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Duma György: Aranygléttel készült pannóniai cserépedények

3. ábra: A technológiai kísérletekhez alkalmazott agyagok szemcsemegoszlása:

1 mm-nél kisebb szemcséket tartalmazó bányatermék I., csak 0,05 mm alatti szemcsékből álló iszapolt agyag II., ez utóbbinak 0,06-0,100 mm méretű szemcsékkel

soványított termékei III., IV.

Figure 3. The granularity of the clays used for the technological experiments: mine product containing grains smaller than 1 mm I„ levigated clay containing grains only under 0,05 mm II., the products of this later clay tempered with grains smaller than

0,06-0,100 mm III., IV.

0,06-0,10 mm méretű kvarcszemcsét tartalmazó agyagból készített alaplemezen (III) lévő, az előzővel azonos próbatestből ugyanazon körülmények között, már jóval az ólom-oxid olvadáspontja alatti hőmérsékleten, kis viszkozitású, részben a porózus alapanyagba beszívódó, túlnyomó mennyiségben az alaplemezen elterülő olvadék keletkezett. Az ólomszilikát-olvadék képződése várható módon az ólom-oxidból készült próbatest és a cserép határfelületén indult meg a két anyag kölcsönhatására (5), (6) (4. ábra).

A mennyiségi kémiai elemzések alapján bizonyos, hogy mind a vizsgált római cserépedények, mind a kísérleteinkhez felhasznált hazai fazekasagyagok teljes SÍO2 tartalma, az alapanyagot borító 1-2 mm vastag ólomtartalmú fazekasmázak kovasavigényét messze meghaladja. A mázképződés lehetőségét azonban nem a kovasavtartalom nagysága, hanem annak feltárhatósága határozza meg.

A fazekaskemencékben történő égetéskor az alacsony égetési hőmérséklet és a rövid égetési idő miatt a viszonylag nagy méretű (0,06 mm<) kvarcszemcsék gyakorlatilag még változatlanok maradnak. A kvarcszemcsék a megmunkált agyag száradásakor mind közelebb kerülnek egymáshoz. Kellő mennyiségük esetében egymással érintkezve vázat alkotnak, melyre az agyag finomszemcsés része ráhúzódik. Ilyen módon az alapanyagban az égetés után is megmaradó, összefüggő üregekből álló kapillárisok alakulnak ki. E kapillárisok teszik lehetővé a kis viszkozitású ólomszilikát-olvadékok behatolását a cserép anyagába, s ezzel a felszín alatti kvarctartalom feltáródását. E sajátos technológiánál a megfelelő mázrétegek képződését a viszonylag nagyméretű, ne175