Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Král Éva: A pápai Esterházy-kastély XVIII. századi kápolnájának helyreállítása
A XVIII. SZÁZADI PÁPAI ESTERHÁZY KASTÉLY KÁPOLNÁJÁNAK HELYREÁLLÍTÁSA Kral Éva Összefoglalás: A pápai Esterházy kastély tökéletes arányú, négyzetes osztású, pillaszterekkel tagolt és párkányrendszerrel kettéosztott belső terű kápolnája restaurátori szempontból összetett feladatot jelentett. A menyezetfreskó Krisztus mennybemenetelét és kínszenvedésének eszközeit ábrázolja négy grisail- léban festett angyal kezében. Ez a felület erősen szennyezett volt, az oldalfalakat pedig lemeszelték, többször átfestették, ezért itt a feltárás volt a legfontosabb feladat. A művészettörténésszel való konzultácó után az eredeti állapot megőrzésére, visszaállítására, valamint teljes esztétikai egységre törekedve igyekeztünk a restaurálást elvégezni, mértéktartó retust alkalmazva. „A pápai Esterházy kastély első emeletén a hajdani kastélykápolna ma a Városi Könyvtár olvasóterme. Ez az átváltozás mely nem éppen zökkenőmentesen zajlott le, a kápolna második világháború utáni történetének része, s benne a hazai kastélykápolnák sorsa is tükröződik. A második világháború végén ugyanis a kastélyok berendezésével együtt a kastélykápolnáké is szétszóródott vagy megsemmisült. S mivel az új tulajdonosok a hajdani szakrális térnek csak igen ritkán találtak megfelelő új funkciót, a belső terek állapota még tovább romlott. Ez a folyamat Pápán is a szokásos módon indult. A félig kifosztott kastélyba a háború után szovjet laktanya került, s a kápolnában, úgy mondják, szabad tüzelésű katlanokkal rendezkedtek be. A laktanya kiköltözése után a kastély keleti szárnya a városi könyvtáré lett, a reprezentatív belső tér tehát közösségi funkciót kapott, s a műemlékeivel jól sáfárkodó város 1988-89-ben restaurálásra is sort kerített.”1 A kápolna állapota a restaurálás kezdetén A pápai Eszterházy kastély keleti szárnyának első emeletén a 18. század közepén épült a kápolna, amely két ablakával a parkra néz. A tökéletes arányú, négyzetes elosztású, pillaszterekkel tagolt s párkánnyal kettéosztott belső terét, a bécsi Johann Ignaz Mildorfer díszítette falképeivel. A mennyezetre a feltámadt Krisztus mennybemenetelét festette, a csegelyekbe Krisztus kínszenvedésének eszközeivel négy angyalt, az oldalfalakat pedig festett ornamentikával díszítette. Ez a belső tér a falképrestaurálás szempontjából igen összetett és sokrétű problémát jelentett. Mielőtt elkezdtük a munkát, előzetes kutatásokat végeztünk a fal állapotával, a vakolatanyag minőségével, a restaurálandó falfelületet ért különböző károsodásokkal kapcsolatban. Mind az eredeti állapotról, mind pedig a munkafolyamat különböző fázisairól részletes fotó és rajzos dokumentációt készítettünk. A restaurálás megkezdése előtt a kápolna mennyezetén a tökéletesen kiegyensúlyozott, félkörívekre épülő kupolát sötétszürke elszíneződés borította. Ez a szennyeződés a korábbi, belső tüzelésű megoldásból eredő korom és porlerakódás volt. A falkép vako- latanyaga mészben gazdag, nagyszemcséjű, de az agyagos sárgás homok miatt vízre igen érzékeny. A korábbi középkori falképekhez képest a barokk freskók alkotói már nem ragaszkodtak a vakolatkészítés klasszikus hagyományaihoz. Már csak kétrétegű vakolatot 1 Idézet Galavics Géza: Pápa, Kastélykápolna c. füzetéből TKM, Budapest, 1992. 23
