Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása
3.2.4. A felhősödési pont, a felületaktív anyagok oldhatósága Anionos felületaktív anyagoknál azt a hőmérsékletet nevezzük felhősödési pontnak, amely alatt a vízből a felületaktív anyag molekuláinak egy része „kicsapódik” azaz nem oldódik. A felületaktív anyag oldatában megjelenő fehér „felhő” utal az anyag részleges oldódására. Az anionos felületaktív anyagok felhősödési pontja (kritikus oldási hőmérséklete) általában meglehetősen magas (60 °C körüli), és a hőmérséklet emelésével a „felhős” oldat kitisztul, mert ugrásszerűen megnő az anionos felületaktív anyag oldhatósága és micellaképzése. A Na-dodecil-szulfát oldhatósága pl. 0,2% a kritikus oldási hőmérsékleten, 4 °C-al fölötte pedig 10-20%-al nagyobb."5 Nemionosoknál a hőmérséklet emelése ellenkező hatást okoz. A nemionos felületaktív anyagok felhősödési pontja alacsony, 30-40 °C körül van (hideg vízben mosó anyagok) és a felhősődés a fel- hősődési hőmérséklet fölött jelenik meg. Nemionosok oldhatósága vízben a felhősödési vagy zavarosodási ponttól kezdve hirtelen csökken. A nemiononos felületaktív anyagok alacsony hőmérsékleten való jó oldhatósága ugyanis annak köszönhető, hogy a víz molekuláival a poláris láncrész hidrogénkötéseket képes kialakítani. A hőmérséklet emelkedésének hatására a hidrogénkötések egy része megszakad és ezzel csökken az anyag vízoldhatósága. Egyre több vízmolekula tud beférkőzni a nemionos felületaktív anyag micelláiba, s ezáltal a micellák mérete növekedni kezd, végül olyan naggyá válik, hogy a micellák szabad szemmel észlelhetők lesznek, az oldat megzavarosodik és a hőmérséklet további emelésével két fázisra válik szét. Elektrolitok (sók vagy komplexképzők) hozzáadása a felületaktív anyag oldatához csökkenti a felhősödési hőmérsékletet. A zsírsavszappanok vízben jól oldódnak, ha az nem tartalmaz savat. Elektrolitokkal szemben érzékenyek, pl. töményebb NaCl oldattal kisózhatók. Kemény vízben oldhatatlan "mésszappant" képeznek. A primer alkil-szulfátok vízben jól oldódnak, a víz keménységére főleg a magasabb szénatomszámú képviselők érzékenyek. A dodecil-szulfát Na-só hideg vízben, a cetil-, sztearil-szulfát Na-sói meleg vízben oldódnak jobban. Az alkil-benzol-szulfonsavak sóinak vízoldhatósága az előállításukhoz használt kiindulási anyagoktól is függ: az elágazó láncú tetrapropilén-benzolszulfonsavak sóinak vízoldhatósága kisebb, mint az egyenes láncú dodecil-benzolszulfonsav sóké. Az alkil-nafta- lin-szulfonsavak sóinak vízben való oldhatósága az alkillánc hosszának növekedésével csökken. Savakkal, lúgokkal és elektrolitokkal szemben igen ellenállók. Az etilén-oxid adduktok oldhatósági viszonyait a tenzidmolekulán belül a hidrofil-lipofil részek aránya, vagyis az etilén-oxid csoportok száma és az alkillánc hossza határozza meg. Az etilén-oxid adduktok nem érzékenyek a vízkeménységre és az elektrolitokra.26 Komplexképzők a mosóoldatban csökkentik a felületaktív anyag felhősödési pontját. 3.3. A mosás folyamata Mosáskor a szennyezett textíliát mosóhatással rendelkező felületaktív anyag megfelelő töménységű és hőmérsékletű oldatába helyezzük és amennyire múzeumi textiliák esetében lehetséges, mozgatással is segítjük a textil és a szenny közötti kötés megbomlását. A mosás több, egymás után lejátszódó részfolyamatból áll: a) Első lépés a szennyezett textília átnedvesítése a vizes tenzidoldattak Ez annál hamarabb megtörténik, minél hidrofilebb (vízkedvelőbb) a textil. Víztaszító kikészítéssel ellátott textileknél vagy olyanoknál, amelyeken nagy területen erősen víztaszító szennyeződés van, a nedvesítés hosszú időt vehet igénybe. A nedvesítés ideje alatt mosóhatás alig észlelhető. Kissa szerint ez a mosás indukciós ideje.27 176
