Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Báthy Géza: A kijevi kard restaurálása
A kibontás feladatát mikrocsiszolás-mikrohántolás módszerével oldottuk meg. Ennek lényege, hogy a röntgen által is kimutatott helyeken az eredetileg tausírozással díszített felület fölé burjánzott korróziós réteget binokuláris mikroszkóp ill. erős nagyítás alatt finom fogtechnikai csiszolókövekkel távolítottuk el óvatos előrehaladással, a nemesfém-berakás kivillantásáig. A munkához a szokásosnál kisebb korong, diszkosz és kúp alakú csiszolóköveket alkalmaztunk. Ezután lancetta és szike segítségével pattintottuk le a tausírozásra cemcntálódott és a csiszolással elvékonyított korróziós rétegeket. A kibontás és az inkrusztált felület megtisztítása során a továbbiakban még apró háromélű hántolót, gyorsforgású gumikövet, ecset alakú kis fémkeféket és hasonló üvegszálköteg-betétes ceruzákat alkalmaztunk. Fenti módszerrel sikerült visszaállítanunk a fémberakások eredeti megjelenését és fényét.7 A leírtak szerint a felület kibontását csak a megmaradt tausírozott részeknek kb. egynegyedén lehetett elvégezni, mivel a korróziós károk többnyire ennél agresszívabb formákban jelentkeztek. A tausírozott felületek károsodásának típusai: 1. Az irdalt rovátkákba kalapált berakások aránylag szilárdan ülnek eredeti helyükön az alapfémben. Felettük képződtek a tausírozást elborító korróziós rétegek. Ezek kibontását mint a restaurálás szempontjából legkedvezőbb alapesetet írtuk le az előzőekben. A 2. sz. töredék helye a keresztvas penge felőli oldalán Az l.a., és l.b. sz. töredék helye a keresztvas belső oldalán A 3.a., és b. sz leválasztott töredékek a keresztvas markolat felőli oldalán A markolatgombra visszahelye zett 4. sz. röntgenezett töredék 2. ábra: Visszahelyezés előtt röntgenezett tausírozott töredékek helye a keresztvason és a markolatgombon Figure 2. The place of the inlay-fragments after radiography, before replacing them back, on the hilt-button and on the cross-bar 2. Hat-nyolc helyen, általában gyermekkörömnyi felületen a tausírozott részek lemezesen eltávolodtak az alapfémtől az őket magukba foglaló korróziós réteggel együtt. Ezek a lemezkék - főleg a keresztvason - maguktól leváltak a tárgyról, ill. igen könnyen eltávolíthatők voltak. A 2-3 mm vastag levált korróziós lemezkék alatt már a fémes vas volt található. A levált töredékek környezetében helyenként feltehetően korábbi restaurálási kísérletek során alkalmazott anyagokat találtunk: egyrészt szilikongumihoz hasonló rugalmas piszkosfehér anyagot, másrészt kitt, ill. plasztilin konzisztenciájú anya15
