Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása
vagy aranyport. Az ilyen textileket vagy nem lehet mosni, vagy a festett részeket le kell védeni valamilyen, a mosás után eltávolítható műgyanta oldattal (pl. Regnállal). 2.4. A textilen lévő szennyeződések A szennyeződések kémiai és fizikai vizsgálata elengedhetetlen a tisztítás megkezdése előtt. A szennyeződés fizikai és kémiai tulajdonságai ugyanis alapvetően meghatározzák annak oldhatóságát, diszpergálhatóságát, pH-érzékenységét, reakcióképességét bizonyos vegyszerekkel szemben, a textilhez való kötődését és nem utolsósorban méreteit. E tulajdonságok határozzák meg, mennyire tud behatolni a mosóoldat a textilbe és a szennyeződésbe. Gyűjteményi textiliák szennyeződéseit gyakran osztályozzák eltávolíthatóságuk alapján: a) Felületi szennyeződésnek nevezik azokat, amelyek a textil felületéről leporolhatók, porszívózással eltávolíthatók. b) Kötött szennyeződésnek nevezik azokat, amelyek a porszívózás után visszamaradnak és nedves vagy száraz tisztítással távolíthatók el. Gyűjteményi textiliák kötött szennyeződései a következő formákban lehetnek jelen: a) Molekuláris szennyeződés: a textil lebomlási termékei, a test izzadtság és lebomlási termékei, vízfoltok, színezékek, étel- és gyümölcsfoltok, penészfoltok stb. b) Részecske szennyeződés: por, homok, korom, agyag, pigmentek, humusz, korróziótermékek, kristályos anyagok, sók stb. c) Nagytömegű szennyeződés: zsírok, olajok, festékek, keményítő, természetes és szintetikus ragasztóanyagok stb. A szennyeződéseket gyakran osztályozzák polaritásuk szerint is: a) Apoláris szennyeződések: Azok a szennyeződések tartoznak ebbe a csoportba, amelyek molekuláin nincsenek erős másodlagos kémiai kötéseket kialakítani képes funkciós csoportok, molekulái tehát a legyengébb van der Waals másodlagos kötésekkel kötődnek egymáshoz és a textilhez. Annak ellenére, hogy ezek a kötőerők gyengék, ha a szennyeződés nagy kiterjedésű, és molekulái mélyen hatolnak be a szálasanyag pórusaiba, sokszor komoly nehézségekbe ütközik az eltávolításuk. Míg tehát a tipikusan apoláris, részecske természetű környezeti por, amely csak egy kis ponton érintkezik a textillel, gyakran porszívózással eltávolítható, a szintén apoláris bitumenes anyagok, ásványi viaszok, paraffin, természetes gyanták vagy a gumi összefüggő tömegei csak részben távolíthatók el mechanikusan, a textiltől csak jól kiválasztott szerves (apoláris) oldószerekkel választhatók el tökéletesen. O ooo o ch2 ch2 textil por viasz 1. ábra. Van der Waals erőkkel kötött apoláris szennyeződések a textil felületén 157
