Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása

b) Poláris szennyeződések:

A poláris szennyeződések csoportjába sorolhatók az ionos vqgyületjek, így a legtöbb só, vagy fém-korróziótermék, amelyek kristályait pozitív és negatív töltésű ionok alkotják. Nem minden ionos vegyület vízoldható, de sok igen. Az ionos vegyületek vízoldhatóságukat a vízmolekulák dipólus tulajdonságának köszönhetik. A vízmolekulák parciálisán pozitív töltésű részükkel fordulnak az ionkristály negatív ionjai, és parciálisán negatív töltésű részükkel a pozitív ionjai felé. így, fokról fokra szétszedik a kristályt ionjaira és erős hidrátburokkal körülvéve oldatban tartják azokat.

2. ábra. Ionkristály oldódása vízben4

A kovalens kötésekkel felépülő vegyületek közül polárisak azok, amelyek felépítésében különböző elektronegativitású atomok vesznek részt, ezért a molekulának van egy részlegesen negatív töltésű (az elektronegatívabb atom körül) és egy részlegesen pozitív töltésű része, azaz dipólusmolekula. Attól függően, hogy mennyire elektronegatív a polaritást okozó atom, illetve hogy szerkezetileg hogyan helyezkedik el a molekulában, a vegyületek a polaritásnak széles skáláját mutatják. Vannak kevéssé és vannak jobban poláris szennyeződések. A kevéssé polárisak molekulái a van der Waals másodlagos kötéseken kívül dipólus kötésekkel, a nagyon polárisaké pedig a legerősebb másodlagos kötéssel, hidrogénkötéssel kötődnek egymáshoz és a textil arra alkalmas poláris csoportjaihoz. A cukrok, színezékek vagy fehérjék pl. általában hidrogénkötéssel kapcsolódnak a pamut, len vagy selyemszál poláris felületi csoportjaihoz.

158