Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Szintetikus polimerek a textildublírozásban és megerősítésben
ha Mowilith DM5-t is adtak hozzá, a keverés arányától függően már 40-50 °C körül is megfelelő ragasztás érhető el. Minden restaurátor álma az lenne, ha találna egy olyan műanyagot, amely alkalmazásakor alacsony hőfokon ragadna, de később, a műtárggyal való együttélésben jóval magasabb Tg-t, ezáltal kevesebb pormegkötést és jobb öregcdésállóságot mutatna. Minthogy ilyen polimer nincs, mindenféle „praktikákkal” próbálja elérni vagy megközelíteni ezt a célt. Pontosabban van egy olyan polimer, amelyet 95 °C-os üvegesedési hőmérséklete (Tg) miatt az általános öregedési folyamatok megkímélnek és amire a pormegkötés sem jellemző. Ez a Parylcne, amelyet nemrégiben kísérleteztek ki amerikai kutatók (32) és töredezett selyemtárgyak megerősítésére is ajánlanak. Ellentétben az eddig felsoroltakkal, a Parylene-t nem kész polimcrje formájában alkalmazzák, hanem a diklór-p-xilol monomert bevezetik a selyemtárgyat tartalmazó speciális kamrába, és ott, a szálak felületén, a hidegebb hőmérséklet hatására alakul ki az egyenletes, rugalmas, az oxigént és a nedvességet át nem eresztő, mindenféle oldószerben oldhatatlan film. Az eljárás tehát végérvényes és megfordíthatatlan. Összes jótulajdonsága mellett a Parylene-nck egy nagy hátránya van: fény hatására rendkívül gyorsan sárgul. a) Kopolimerek használata a textildublírozásban Minél nagyobbak (hosszabbak) a polimer oldalcsoportjai, annál jobban megakadályozzák a láncok közelkerülését. Ezzel együtt a szabad tér is megnő, oly mértékben, amilyen mértékben megnöveljük az oldalcsoportok hosszát vagy a hosszú oldalcsoportok arányát a polimerben. Ilyen módon alacsonyabb hőfokon válik a polimer elasztikussá, alacsonyabb lesz a Tg-je. Nézzük csak meg a poli(mctil-mctakrilát) és a poli(butil-metakrilát) Tg-je közötti különbséget: 105 °C (PMMA) és 20 °C (PnBMA), ami annak köszönhető, hogy az utóbbin sokkal hosszabbak az oldalcsoportok. Ez az előnye a kopolimerek készítésének is: az egyik monomer hosszabb oldalcsoportokat tartalmaz, mint a másik, a monomerek arányának változtatásával tetszőleges számú hosszabb oldalcsoportok vihetők be a kopolimerizáció során, így tetszőleges Tg-jű műanyagok állíthatók elő. Szolgáljon erre például a Mowilith DMC2 kopolimer, amelyet 65% vinil-acctát és 35% di-n-butil- maleát monomerből állítanak elő, s a kopolimer Tg-je = 10 °C, míg a tiszta poli(vinil-acctál)é 28-30 °C. CHj< U-CH=CH2 Vinil-acetát Monomer o II HC-C-0-CHo-CHo-CHo-CH II 222 HC-C-0-CH.-CH,-CH„-CH ii 2 2 2 0 Di-n-butilmaleát 3 3 Monomer 9. ábra. A Mowilith DMC2 (vinil-acetát/di-n-butil-maleát = 65/35) polimerének feltételezett láncrészlcte -► (-O-COCH3 = acetát, -COOCH2-CH2-CH2-CH3 = = butilát oldalcsoportok) 93
