Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Szintetikus polimerek a textildublírozásban és megerősítésben
Igen ám, de ezekkel az előnyökkel együtt megjelenik a ragadóképességgel együttjáró hátrány is, a pormegkötés. Tg-je fölött a legtöbb, különösen a poláros oldalcsoportokkal rendelkező polimer vonzza a port és a legkülönfélébb szennyeződéseket. Azok először lerakódnak a felületén, majd egyre lejjebb süllyednek ebben a félig „folyékony” közegben, míg a polimer teljesen körül nem folyja a koszt (hidegfolyás) és be nem ágyazza azt. Innen ered a ragasztási technikával restaurált textíliák fokozott koszolódása, mosásának, tisztításának eredménytelensége. A port, koszt örök időkre magába zárja a műanyag. A műanyag ragadóképessége tulajdonképpen a Tg fölött jelenik meg. Ha meg akarjuk tudni egy műanyagról, hogy Tg-je a szobahőmérséklet alá vagy fölé esik, egy kis mintát finomra kell őrölni és néhány hétig állni hagyni. Ha a részecskék összetapadnak, a műgyanta Tg-je fölött van, ha nem, alatta (UK)). Minél messzebb van a műanyagfilm az üvegesedési hőmérsékletétől az elasztikus tartományban, annál ragadósabb. Ezen az alapon működnek az ún. kontaktragasztók (pl. Cellux), amelyek normál körülmények között ragadnak. Ezek mérhetetlen mennyiségű port képesek megkötni. ATg határozza meg a polimer láncok közötti ún. „szabad tért” is .Azt a térrészt nevezzük „szabad tér”-nek az anyagban, amelyet nem töltenek ki a polimer láncmolekulái, illetve oldalcsoportjai A legkisebb ez a szabad tér a Tg alatt, a „fagyott” állapotban. Ahogy megkezdődnek, illetve fokozódnak a szegmens mozgások a polimerben, úgy tágul az anyag, nő a szabad tér (83). Minthogy az oldószerek a szabad téren keresztül jutnak be a műanyagba, minél nagyobb a szabad tér, annál több oldószert képes felvenni a polimer, annál gyorsabban oldható. Tg-je fölött tehát a polimer sokkal könnyebben és gyorsabban vihető oldatba, mint alatta. Ahogyan az oldószerek könnyebben hatolnak be a műanyagba annak üvegesedési hőmérséklete (Tg) fölött, ugyanúgy, a fény, a nedvesség, az oxigén, a kéndioxid és az összes károsító légköri szennyeződés, illetve vegyszer akadálymentesebben jut be a Tg fölötti nagyobb „szabad tér”-be. Az öregedést okozó környezeti tényezők több polimer lánchoz férnek hozzá ezáltal, következésképpen meggyorsul a műanyag öregedése. Minden műanyag gyorsabban öregszik Tg-je fölött, mint alatta. Az alábbi táblázat szolgál a műanyagfilm tulajdonságainak jellemzésére az üvegesedési hőmérséklet (Tg) alatt illetve fölött. 3. táblázat: A műanyagfilm tulajdonságai Tg alatt Tg fölött Üvegszerű, kevéssé rugalmas elasztikus, rugalmas rossz filmképzőképesség jobb filmképzőképesség csökkent ragasztóképesség jobb ragasztóképesség kisebb szennymegkötő-képesség fokozott szennymegkötő-képesség kisebb „szabad tér” nagyobb „szabad tér” rosszabb oldhatóság jobb oldhatóság lassabb öregedés gyorsabb öregedés A dublírozó vagy megerősítő anyag kiválasztásánál tehát - mint mindig - kompromisszumokra kényszerül a textilrestaurátor. Az egyenletes, rugalmas és megfelelő ragasztóképességű film készítésének érdekében olyan műanyagot választ, amely szobahőmérsékleten Tg-je fölött van, de azért nem túl sokkal, mert minél távolabb van a polimer az üvegesedési hőmérsékleténél az elasztikus tartományban, annál több port vagy szennyeződést köt meg és annál gyorsabban öregszik. Azért sem választhat a restaurátor magas Tg-jű műanyagot dublírozáshoz, mert mialatt a műanyagfilmet oldatából készíti, az oldószer elpárolgása során az alátámasztó szövetre felvitt film zsugorodik. Minél magasabb a műanyag Tg-je, annál jobban zsugorodik a filmje a száradás alatt. A 91
