Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Eckert Anikó - Egervári Márta: Egy a millenniumi ünnepségekre készült női ruha restaurálása
glicerines vízzel permeteztük az éppen igazítandó anyagdarabot. A varrókonzerválást középen kezdtük: színes szállal a kreplinhez férceltük és ezek mellett selyemmel varrtuk apró fércöltéssel. A varrószálak rövidek voltak, melyeket nem varrtunk el. Annak érdekében, hogy lógatásnál ne kapja fel az anyagot és az szabadon mozoghasson, 4 cm-es sorközökkel kellett varrni. A hímzett végeket sűrűbben kellett rögzíteni, a hosszanti szakadások mindkét szélét rögzítettük, különben mozgatáskor azonnal összegöngyölődött. így lehetett ellenőrizni a szabad szemmel nem látható részeket is. Ezután rátettük a másik kreplint és a varrásközökben újból leöltöttük. A széleknél körben az alsó kreplint (8. kép) akkorára hagytuk, mint a fátylat, a felsőt nagyobbra és azt aláhajtva szegtük el a széleket. Csak ezután lehetett levenni a Nikecellről, melyre mosás után került (9. kép). A főkötőről lebontottuk a masnit, Hostaponos mosás után, kigombostűzve szárítottuk. A főkötő bélését kiváltottuk, mert darabokra szakadt. A kalapkára csigavonalban felvarrt fémszálas csipkét szintén csipesszel kellett kiegyengetni. Összeállítás után savmentes papírral bevont hengerre csavartuk fel, amely biztosítja a megfelelő tárolást. 5. kép. A díszruhához tartozó fejdísz restaurálás előtt The head-dress before restoration A kötény restaurálása A kötény mosásakor ugyanúgy jártunk el, mint a fátyolénál. A varrókonzerváláskor viszont a sugárirányú szabás vonalát kellett követni, így irányjelzőnek itt is gombostűvel rögzített színes szálakat használtunk, a selyem varrószál ebben a közegben láthatatlan volt. A szoknyaderékhoz szegőszalaggal ideiglenesen rögzítettük. Tárolása szintén hengeren történik. A ruhaderék restaurálása A ruhaderekat tisztítás előtt részben szétbontottuk. A bélése ép, jó megtartású, így kiváltani nem kellett. A derék karcsúságát adó halcsontokat kibontottuk, kettő közülük törött volt. A zsinórozást, a csipkét nem kellett lebontani, csak a gyöngysort. A Hostaponos mosás után Folpackkal bevont próbababán szárítottuk úgy, hogy erősen kitömtük, a papírvattát cserélgettük (10. kép). A csákóra szabott elejét kifeszítve gombostűztük, körben a csípő feletti részt szintén ki kellett tömni. Az összegyűrődött fémszálakat csipesszel hajlítottuk vissza. Igazán nem simult ki, de a látvány már elfogadható volt. A bő tüll ujjak selyem bélését félig kibontva mostuk, majd feszesre tömve szárítottuk, csipkéjét pedig kigombostűztük. A ruhaderék mindkét oldala alátámasztást igényelt, ezért 6. kép. A mente restaurálás előtt The „mente” before restoration 58
