Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Képzés - Továbbképzés - Járó Márta - Török Klára: Az első hazai közgyűjteményi raktárkezelői szakmunkástanfolyam

a fény műtárgykárosító hatásával, a károsodások felismerésével és a védekezés lehetőségeivel. A gyakorlatok keretében megtanulták a pára- és fénymérő készülékek kezelését, illetve a fotógyakor­lat keretében a dokumentációs célokat szolgáló tárgyfotózás alapfogásait. A negyedik héten a résztvevők a műtárgycsomagoláskor és kiállításkor figyelembe veendő mű­tárgyvédelmi szempontokkal, illetve a múzeumbiztonsági alapfogalmakkal és berendezésekkel ismerkedtek meg. A gyakorlatok során megtudhatták a környezeti ártalmakra legérzékenyebb, szerves eredetű anyagból készült műtárgyak alapvető tisztítási, fertótlenítési eljárásait, a raktározás helyes módjait. Az ötödik héten a gyűjteménykezelők és a restaurátorok külön csoportban a szakmájuknak meg­felelő gyakorlatokon vettek részt. A gyűjteménykezelők Felsőörsön, a raktárbázison, az új néprajzi raktár rendezésénél segédkeztek. Az első félévi munka júniusban, vizsgával zárult. AII. félévben a gyűjteménykezelői tanfolyam résztvevői a restaurátor szakmunkásképző tanfo­lyamosokkal együtt 2x6 óra művelődés- és technikatörténetet hallgattak. A félév további oktatási programjának kialakításánál az volt a cél, hogy a tanulók megis­merkedjenek a különböző típusú gyűjtemények, különböző raktározási és nyilvántartási szempontjaival, lehetőségeivel, és az ott folyó munkákkal. A jó ötletekből és megoldásokból pró­báljanak tanulni, raktáraink helyzetét ismerve a bőségesen fellelhető negatív tapasztalatokból pedig szűrjék le a megfelelő következtetéseket, és saját munkahelyükön ezeket lehetőség szerint kerüljék el. A félév alatt 12 múzeum kb. 50 féle gyűjteményének bemutatására került sor, kezdve a régészeti gyűjteményektől, a képzőművészeti, néprajzi gyűjteményeken keresztül az olyan speci­ális gyűjteményekig, mint a Legújabbkori Történeti Múzeum Fotótára, az Országos Széchényi Könyvtár, a Tfermészettudományi Múzeum, a Közlekedési és Műszaki Múzeumok gyűjteményei. Megtekintettük a Néprajzi Múzeum törökbálinti raktárát, melyet a néprajzosok tanulmányi rak­tárként is használnak. Megismerkedtek még a hallgatók a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria adattárának munkájával, számítógépes nyilvántartási módszereivel, és olyan speciális tevékenysé­gekkel, mint egyes múzeumok bírálati, kiviteli munkái. A fontosabb gyűjteménytípusok megismerése mellett a hallgatók restaurátor szakemberektől hallhattak az állagvédelemről, a károsodások megelőzésének lehetőségeiről is. A félévben tanulmányi kirándulásra is sor került. Dr. Temesváry Ferenc vezetésével megtekin­tettük a keszthelyi Festetich Kastélyban rendezett fegyvertörténeti kiállítást. A gyűjteménykezelői szakmunkás vizsgára 1990 májusában került sor. Ezt megelőzően a hall­gatóknak szakmunkás vizsgadolgozatot kellett készíteniük. A dolgozat tárgya a hallgató gondjaira bízott múzeumi gyűjtemény jelen állapotának kritikai leírása volt, valamint javaslatokat kellett ten­niük javítására, a megfelelő műtárgykörnyezet kialakítására. A tanfolyam résztvevői négy fős bizottság előtt vizsgáztak, és válaszoltak a vizsgadolgozatukkal kapcsolatos kérdésekre. Két cso­portban, összesen 41 hallgató „védte meg” dolgozatát, és tett sikeres szakmunkás vizsgát. Tanfolyamunk egyik fő célja az volt, hogy egészséges kritikai szemléletet alakítsunk ki a hallga­tókban. A vizsgamunkákból kitűnt, hogy talán egyikük sem tud többet úgy végigmenni egy raktáron vagy kiállításon, hogy beleszippantva a levegőbe, ne ellenőrizze a páratartalmat, ne aggódjon a rosszul elhelyezett vagy megvilágított tárgyakért. A visszajelzésekből tudjuk, hogy számos raktár­ban örvendetes változások történtek, volt hallgatóink jól hasznosítják a tanultakat. Az együtt töltött hetek alatt, a gyakorlatok során elsősorban, kialakultak azok a szakmai és emberi kapcso­latok, amelyek valószínűleg még az oktatásnál, a tananyagnál is fontosabbak. Ha elértük, hogy egy-egy volt hallgatónk az ország múzeumaiba azzal a tudattal lép be, hogy ott ismerősre, volt év­folyamtársára, tanárára talál, otthon fogja magát érezni, kötődni fog a múzeumhoz, olyan munkatárssá válik, akire építeni lehet, aki sajátjának érzi a múzeumügyet. Ezt a magunk részéről rendkívül fontosnak tartjuk, és úgy érezzük, hogy az 1990-ben végzett évfolyam alkalmas egy ilyen múzeumi derékhad kialakítására. 142

Next

/
Thumbnails
Contents