Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Képzés - Továbbképzés - Járó Márta - Török Klára: Az első hazai közgyűjteményi raktárkezelői szakmunkástanfolyam
AZ ELSŐ HAZAI KÖZGYŰJTEMÉNYI RAKTÁRKEZELŐI SZAKMUNKÁSTANFOLYAM Járó Márta-Torök Klára Tálán nincs még egy olyan múzeumi dolgozó, aki a raktározott műtárgyakkal olyan közelségben tevékenykedne, mint a gyűjteménykezelö. Ő az, akinek feladata a raktár, a raktári anyag felügyelete, felelős a raktári rendért, a raktározott anyag állapotáért. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sokszor érettségi és múzeumi képesítés nélkül is alkalmaznak gyűjtemény kezelőket, akiktől ily módon nem lehet elvárni, hogy az említett feladatokat megfelelően ellássák. Ezen az áldatlan helyzeten kívánt segíteni a Központi Múzeumi Igazgatóság (KMI), amikor 1985-ben javaslatot tett a Művelődési Minisztériumnak a restaurátorok mellett a gyűjteménykezelők (és a preparátorok) szakmunkásképzésére és a három szakma jegyzékbevételére (Kulturális Munkáltatói Szakmunkás- képzési Jegyzék). A javaslatot - több évi vajúdás után - elfogadták, és a minisztérium illetékese 1988 szeptemberében elrendelte a szakmunkás rendszerű restaurátor-tanfolyam mellett a gyűjteménykezelők képzésének elindítását is. Ezt követően a KMI 1988 októberében meghirdette a tanfolyamot. Az 1988 decemberében tartott felvételi beszélgetésre minden várakozást fölülmúló számú, már múzeumi alkalmazásban lévő gyűjteménykezelő - összesen 49 fő - jelentkezett. A felvételi 5 csoportban zajlott, összesen 45 főt vettünk fel. Az eredetileg 12 hallgatóra tervezett tanfolyam létszáma így közel négyszeresére növekedett. A felvételi vizsga előtt más múzemokban dolgozó kollégákkal együtt sokat tanácskoztunk nem csak a tananyagról, hanem arról is, csökkentsük-e drasztikusan a létszámot, ragaszkodjunk-e a tervezett 12 főhöz, szigorítsuk-e a felvétel feltételeit? Ezt több okból elvetettük. Az erős szelekciót a felvételin, lehetetlenné tette egyrészt az a körülmény, hogy nem volt olyan tankönyv, amiből felkészülhettek volna a jelentkezők, a tanfolyamnak nem voltak sem hazai, sem pedig - tudomásunk szerint - külföldi előzményei. Másrészt 4 év kellett volna ahhoz, hogy csak az 1988-ban jelentkezetteket tizenkettesével képezzük, és ezalatt nem tudtunk volna foglalkozni a kb. mégegyszer annyi, már gyűjteménykezelőként dolgozó múzeumi alkalmazottal, illetve a természetes fluktuáció során ez idő alatt múzeumba kerültekkel. Úgy döntöttünk tehát, hogy az első évfolyamot nagy létszámmal indítjuk a hiányok pótlására, majd a továbbiakban fokozatosan tartjuk magunkat az eredetileg tervezett, 12 főből álló tanfolyami létszámhoz. A hallgatók nagy száma szükségessé tette, hogy az oktatás két csoportban, két helyszínen, Kaposváron és Budapesten folyjon. Az ágazati szakmunkásképző tanfolyamokra előírt 400 óra tanulmányi időt két szemeszterre osztottuk, ez szemeszterenként 5-5 hét (het* 40 óra) elfoglaltságot jelentett. A képzés 1989 januárjában indult, mindkét helyszínen ugyanazon tanterv alapján, az első félévben részben ugyanazok a tanárok tanítottak. Az első négy héten a gyűjteménykezelők a restaurátorokkal együtt hallgatták az előadásokat, és vettek részt a gyakorlatokon Az első és második héten a hallgatók muzeológiát és anyagismeretet tanultak. A muzeológia tantárgy keretében múzeumtörténet, a múzeumi tudományok, a magyar múzeumi hálózat, a gyűjtés, a nyilvántartás, a feldolgozás témái szerepeltek a tananyagban. Az anyagismeret c. tantárgy a különböző szervetlen és szerves eredetű műtárgyalkotó anyagokkal, azok károsodásával, a károsodások felismerésével foglalkozott. A témazáró vizsgákra a hallgatók saját jegyzetük mellett Korek József Muzeológia című tankönyvéből, illetve abból a 13 füzetből álló sorozatból készülhettek fel, amelyet az egyes tantárgyakat tanító szakemberek készítettek. (A tanfolyam hallgatói számára készült teljes, 16 füzetből álló segédanyag pontos bibliográfiai adatait ld. a jegyzetben.) A. harmadik héten klimatizáció, világítástechnika és fotózási alapismeretek szerepeltek a programban. Az elméleti órákon a hallgatók megismerkedtek a hő, a légnedvesség, a légszennyezők és 141
