Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Műtárgykörnyezet - Kissné Bendefy Márta: Megfelelő műtárgykörnyezet kialakítása nem megfelelő körülmények között a római Pigorini Múzeumban

3. kép. Zárható fémszekrényben elhelyezett nyergek, fehérítetlen vászonnal borított, bélelt tartóformán Saddles on lined holders covered with unbleached linen, placed into a metal-box

restaurátorok „rossz hírbe” kerültek, mert mire végül elmondhatták véleményüket, túl késő volt, vagy túl sokba került volna a hibák kijavítása. így tanácsaik többnyire negatívak és irreálisak voltak.

A fent említett szakemberek, kollégák segítségével tehát közösen meghatározták fontossági sorrendben a múzeum céljait:

1. A tárgyak biztonságba helyezése és pontos, jól áttekinthető nyilvántartás készítése.

2. A kutatóknak és restaurátoroknak olyan munkakörülmények és háttér biztosítása (könyvtár, nyelvtanulás, számítógépek stb.), hogy magas szinten tudják feldolgozni és karbantartani a gyűjteményt.

3. Szakmailag is, műtárgyvédelmi szempontból is igényes kiállítások rendezése.

Nem véletlenül említettem ezt utolsónak. Az igazgató ugyanis a szűkös anyagiak miatt elhatározta, hogy amíg az első célt el nem érik, az állandó kiállításokon - melyek elég elavultak, porosak - semmit nem változtatnak, minden pénzt a tárgyak elsősegélyére fordítanak.

Kérdésünkre, hogy nem volt-e népszerűtlen ez a döntése, így válaszolt: „De, természetesen nagyon népszerűtlen volt! Különösen a minisztérium azon tisztség- viselői szemében, akik szeretnek feleségükkel új, csillogó kiállítások megnyitásán részt venni, és hajlamosak ezekből következtetni a múzeum munkájára. A kiállítások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. A rejtettebb részek, elsősorban a raktárak minden múzeum »Hamupipőkéi«, oda az igazgató, sőt gyakran a gyűjtemények vezetői is ritkán látogatnak el. Vannak múzeumok,

127