Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szocialista országok történelmi, kulturális és muzeális műemlékeinek restaurálására alakult munkacsoport előadásai - Kapusztyina, M. V.: Beragasztott kötések alkalmazása a műemlékek szerkezetileg csökkent értékű elemeinek helyreállításánál

epoxiragasztőt, az MGF-9 poliészteres lágyitót, izzított kvarc- homokot, valamint az epoxiragasztók szilárdítójaként használatos polietilénpoliamint.

A vasalás technológiai folyamatát az alábbi sorrendben javasolják elvégezni:

1. Előkészíteni az acélrudat, azokat levágni vagy hosszában összehegeszteni, megtisztítani a különböző szennyeződésektől, valamint acetonnal zsírtalanítani. Ezt követően a kész rudat az előkészített vájatba helyezik.

2. A ragasztómassza elfolyásának megelőzésére - mivel a kiszedett vájat a padlásgerenda oldalrészében helyezkedik el 15o mm széles deszkákból zsaluzatot készítenek.

3. Hozzálátnak a ragasztó keverék elkészítéséhez. Figyelembe véve a kitöltő anyag nagy térfogatát, célszerű a ragasztó keveréket közvetlenül alkalmazás előtt kis adagokban készíteni. Hozzáadva a kész adaghoz a szilárditót, az egészet az elkészített vájatba helyezik.

4. Folyamatosan kitöltik a keverékkel a gerenda metszetének hiányzó részét. Ezzel egyidőben a fából készült zsaluzatot a vájat teljes feltöltéséig kell szorítani. A zsaluzat deszkáit szögekkel is rögzíthetik.

5. A 18-2o °C-os hőmérsékletnél az összeragasztási folyamat 2o-24 óráig tart. Ezen idő alatt a ragasztókeverék eléri a végleges 6o-7o 3í-os szilárdulását. A restaurálást' követő tizedik napon a szerkezet alkalmas a teljes terhelés elviselésére.

Mivel hasonló vasalásra.eddig nem volt példa, elkészítették a kutatás tárgyát képező gerenda 1:4 méretarányú modelljét. A statikai terheléses kísérleteket a Vladimir Városi Műszaki Főiskola mezőgazdasági építési és építészeti tanszékének laboratóriumában végezték. A terhelést lépcsőzetesen, a gerenda áthidalásának 1/3-án kijelölt két pontjára helyezték. A kísérlet során megállapították, hogy a vasalt gerenda tönkremenetele a feszitett rostok teher alatti szakadása miatt történt. A szakadás az elem középpontjában levő összenyomási zónában 1338 kg/cm terhelés következtében, ránc keletkezése miatt jött létre. A fenti terhelés 2,5-szer 1

[haladta túl a kiszámított terhelést.

! A kísérletek eredményei alapján a fenti padlásfödém gerenda

I megerősítési módszere alkalmazható a gyakorlatban.

262