Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Vegyes Restaurálási Témák - Balassa M. Iván: Szabadtéri Néprajzi Múzeum
egységet szemléltető múzeumok terve. Mielőtt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumról, azaz a központi gyűjteményről szólnánk, röviden a regionális múzeumokra is ki kell térnünk. Ilyen szabadtéri muzeum jelenleg öt működik Magyarországon. Három közülük a Dunántúlon található, a nyugat- magyarországi Zalaegerszegen a Göcseji Falumúzeum, Szombathelyen a Vasi Múzeumfalu. A Balatontól délre eső Somogy megye székhelyétől nem messze Szennán épül a harmadik. A Duna és a Tisza közötti sik- ság déli részén, a Szegedtől északra lévő Pusztaszeren és a legkeletibb megyénk, Szabolcs-Szatmár székhelyén Nyiregyházán épülő muzeum az Alföld egykori paraszti kultúráját örökiti meg. A magyarországi szabadtéri múzeumok talán legdinamikusabban gyarapodó csoportját az úgynevezett tájházak alkotják. Ezek helyben megőrzött, a szabadtéri múzeumi elveknek megfelelően berendezett, egy-két parasztudvarból álló, de esetenként egész falurészekre kiterjedő múzeumok. Számukat ma legalább 12o-ra becsüljük. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, a központi gyűjteményt 1967-ben alapították, akkor mint a Néprajzi Muzeum egy osztálya, működött. Az 1987-ben éppen 2o éves intézmény tudományos tervének kidolgozásában, a tervnek megfelelő épületek kiválasztásában szinte az egész magyar néprajzos társadalom közreműködött. 1972-ben, mivel a Néprajzi Muzeum a Parlamenttel szembeni uj épületbe költözésével uj feladatokat kapott, többek között egy nagyszabású, a magyar népi kultúrát teljességében bemutató kiállítás létrehozását, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot önállósították. Annak, hogy a múzeumunk viszonylag késői alapitásu, van előnye is, és hátránya is. Előnyös, mert tanulhattunk az európai intézmények példájából, viszonylag kikristályosodott, és állandósult szakmai követelményeknek megfelelően alakithattuk ki terveinket, végezhetjük tervező, épületáttelepitő és berendező munkánkat. A hátrány is nyilvánvaló, mivel a magyar falu átalakulása az utóbbi évtizedekben olyan gyors és nagymértékű, hogy egyre inkább nehézségekbe ütközik a XVIII-XIX. századi életformának megfelelő épületek, berendezések, esetleg tárgyak felkutatása. A Szabadtéri Néprajzi Muzeum a szabadtéri múzeumok általános "meghatározásá"-nak megfelelően nemcsak épitészeti, vagy nem csak néprajzi gyűjtemény, hanem mindez együtt, kiegészitve az egykori környezet /igy a település formájának, képének/ felidézésével is. Ennek megfelelően az épületek nagyobb egységekbe - un. tájegységekbe - vannak csoportosítva - ezek igyekeznek a XVIII-XIX. századi 218