Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Vegyes Restaurálási Témák - Balassa M. Iván: Szabadtéri Néprajzi Múzeum
falvak, agrártermeléssel foglalkozó városok, az un. mezővárosok képét visszaadni. Ilyen tájegységből lo épül a múzeumban. Név szerinti felsorolásuknál fontosabb azt megjegyezni, hogy ezzel a kor szinte minden, a Kárpát-medence középső részére jellemző településformáját be tudjuk mutatni. A tájegységen belül az épületeket teljes udvarokra telepitjük át. Az udvarok épületállománya, számuk, az épületek fajtája, technikai kivitele egyben a paraszti-mezővárosi társadalom XVIII- XIX. századi rétegződését is szemlélteti. A parasztság legalsó rétegének, az esetleg semmi földdel sem rendelkező zselléreknek a portájától kezdve egészen a módos parasztok, esetleg kisnemesek udvaráig széles az a skála, melyet ilyen módon bemutatunk. Az egyes épületek külső és belső megjelenése a vázolt célkitűzéseknek megfelelő. Egy-egy épitmény, igy pl. egy lakóház fennállása során több átalakuláson és átalakításon ment keresztül. Ezek az esetek többségében ma már meglehetősen jól dokumentálhatók, igy többnyire annak sincs akadálya, hogy épitéskori állapotát rekonstruáljuk. Ha szükséges, élünk is ezzel a lehetőséggel, de cs*ak akkor, ha ez összhangban van általános elképzelésünkkel, azzal, hogy éppen azt a kort, vagy éppen azt a társadalmi szituációt mutassuk be. Ha azonban egy későbbi időszakot, egy újabb berendezést kivánunk megörökíteni, akkor természetesen az épületnél is annak a kornak a bemutatására szorítkozunk. A berendezéseknél is a lehető legteljesebb hűségre törekszünk. Az épületek belsejének kialakításánál mindig egy konkrét szituációból indulunk ki, azt, hogy mely kort /akár évre pontosan meghatározva/, mely társadalmi réteget, milyen családi környezetet/ meghatározva az épületben élő személyek számát, nemét és korát/, sőt milyen naptári időszakot mutatunk be. így berendezéseink nem általánosak, hanem nagyon is konkrétan meghatározottak. Szólni kell arról is, hogy a Szabadtéri Néprajza Muzeum egyben tudományos kutatóhely is. Fő kutatási területe a magyar népi építészet és lakáskultúra, de jellegéből adódóan jelentősek a múzeumi közművelődés és a restaurálás-konzerválás terén végzett kutatásaink is. Mint kutatóhely, a téma magyarországi kutatásában nélkülözhetetlen archívumokkal is rendelkezünk. A Magyar Népi Építészeti Archivum a legjelentősebb ilyen gyűjtemény az országban, nagyságrendjére jellemző, hogy több mint kétezer népi építészeti objektum felmérése található meg benne, az ilyen témájú fényképfelvételek 219
