Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Czvikovsky Tibor - Morgós András: Faanyagok kezelése szilikonakrilátokkal
CHj OCHj CHj =C -C -O-CH, — CH2 -CH, -S1-OCH3 ll I 0 OCHj Ez az anyag jellegzetes szilikon-akrilát, ami irezőszerként /sizing material/ valamint tapadásjavitó anyagként /coupling agent/ használható üvegszál vagy egyéb erősitő és töltőanyag kezelésére társitott műanyagokban /composite plastics/. A vegyület kettőskötése polimerizálható sugárzásos iniciálással. Másrészről a metoxi-csoportok hidrolitikus kondenzációban vehetnek részt, és ezáltal egy háromdimenziós polisziloxán szerkezet alakulhat ki. A kisérleti módszer A légszáraz fa mintákat 4o percig evakuáltuk vákuumban. Az impregnálást az alacsony viszkozitású szilikon-akrilát folyadékkal /forráspontja 125 °C/ 15 mbar/ szobahőmérsékleten atmoszférikus nyomású nitrogén alatt végeztük. Az impregnálást egy éjszakán keresztül folytattuk, majd a monomer felesleget leengedtük. A sugárzásos polimerizációt C0-60 gamma forrás segítségével, Aoo Gy/h dózisteljesitménnyel és 28 kGy bekötési sugárdózissal, szobahőmérsékleten, nitrogén atmoszférában végeztük. A kezeletlen és a szilikonnal kezelt fa vizfelvételét viz- bemeritéssel, 2o + 2 °C-on, 5 cm vizoszlop alatt határoztuk meg. A számításokhoz a következő jelöléseket használtuk: m - a kezeletlen, légszáraz fa tömege mk -a szilikonnal kezelt fa mintatest tömege, légszáraz állapotban m = az abszolút száraz fa tömege o m^ és m^ = a kezelt és kezeletlen mintatestek tömege a vizbemerités után A mintatestek szilikontartalma: SzT /%/ = loo 38
