Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Czvikovsky Tibor - Morgós András: Faanyagok kezelése szilikonakrilátokkal
A felvett vizmennyiség meghatározása: VF /%/ loo a kezelt fára m o VF /%/ loo a kezeletlen fára m o A fa méretváltozását, duzzadását /D%/ a viz alá merített és a légszáraz minták érintőleges /T/ és sugárirányban /R/ mért méretkülönbségéből határoztuk meg. /A hosszirányban mérhető méret- változás elhanyagolató a szilikonos impregnálás és a viz alá merítés alatt./ A duzzadásgátló hatékonyságot /DGH %/ 48 órás vizbemeritás után, a következők szerint határoztuk meg: Eredmények és kiértékelés Üvegben, a fa nélkül - a megadott sugárzási paraméterek mellett - polimerizált szilikon-akrilát üvegtiszta, gumiszerü tömböt képezett. Az üveg felnyitása után a tömb felületén további keményedést figyeltünk meg, jelezve a szilícium atomhoz kapcsolódó metoxi csoportok hidrolitikus polikondenzációját. A faminták által felvett szilikontartalom 5 minta átlagából számítva a következő volt: bükknél 63,2 %, kőrisnél 43,o X, tölgynél 35,o % és fenyőnél 27,6 %. A szilikonnal kezelt és a kezeletlen fa vizfelvételét az 1-4. ábrák mutatják. Bükk és kőris vizfelvételében jelentős különbség figyelhető meg a szilikonnal kezelt és a kezeletlen fánál. A szilikonos kezelés a vizfelvételt különösen a viz alá merítés első óráiban csökkentette. Érdekes összehasonlítani a vizfelvételi adatokat eredeti duzzadás - a kezelt fa duzzadása DGH % loo eredeti duzzadás 39
