Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Czvikovsky Tibor - Morgós András: Faanyagok kezelése szilikonakrilátokkal
CZVIKOVSKY Tibor - MORGÓS András: FAANYAGOK KEZELÉSE SZILIKON-AKRILÁTOKKAL összefoglalás A szerves sziliciumvegyületek jól ismertek kiváló vizleper- gető és nem tapadó /release/ tulajdonságaikról. Faanyag hidrofóbbá tételére néhány évvel ezelőtt szilikon olajos impregnálást ajánlottak /1/. Fát oligomer sziloxánokkal impregnálva, pl. 2o % alkil-trialkoxi-szilán benzines oldatával, melyet alkohollal kevertek, a fa méretstabilitása megnövekedett /2/. Fa-szilikon polimer társitott anyagokat /kompozit/ szabadalmaztatott a Wacker cég. A szilikonok fához kötődésének elősegítésére kémiai iniciátorokat és magasabb hőmérsékletet használtak /3,4/. Dimetak- rilát-metil-dimetil-sziloxán oligomereket polimerizáltak peroxi iniciálással múzeumi fatárgyak esetén /3 /. Alkil-sziloxán kötés- elősegitő szereket /coupling agent/ alkalmaztak fa-polimer társitott anyagoknál /6,7/. Sugárkezeléssel a szilikonszármazékok könnyen köthetők cellulóz tartalmú anyagokhoz. A közelmúltban megjelent publikációkban /8,9/ nagy reaktivitásu szilikon akrilát bevonó anyagokat használtak elektronsugárzással polimerizálva nagy sebességű folyamatokban öntapadó cimkét hordozó szilikonpapirok előállítására. Kísérleti munkánk célja volt, hogy stabilizált faanyagot állítsunk elő szilikon-akrilátos impregnálással, majd az ezt követő sugárzásos iniciálásu polimerizációval. Kísérleti rész A felhasznált anyagok A mintatesteket fenyő /Picea abies/, tölgy /Quercus cerris/, kőris /Fraxinus excelsior/ és bükk /Fagus silvatica/ fából készítettük. A mintatestek mérete hossz, sugár és tangenciális irányban 3oxloxlo mm volt. A minták száraz anyagra vonatkoztatott átlagos nedvességtartalma a kezelés előtt a következő volt: fenyő 8,3 %, tölgy 8,6 %, kőris 5,8 % és bükk 7,6 %. Impregnálószerként trimetoxi-propiloxi-szilán-metakrilésztert használtunk /Silan GF 31, a Wacker cég terméke/. 37