Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Restaurátorképzés - ZELINGER, JIŘI: A műemlék-konzerválás területén dolgozó vegyészek képzése a prágai Kémia-Technológiai Főiskolán

keli és ugyanakkor u j , hatékonyabb és eredményesebb módszerek és eszközök után kutat. Az újabb és gyakran igényesebb módszerek alkalmazása azonban olyan restaurátorképzést is szükségessé tesz, amelyben a természettudományos problémák megfelelő hangsúlyt kapnak.

Sok országban a műemlékvédelem felfogta ezeknek az összefüggéseknek fontosságát és a főiskolai végzettséggel rendelkező konzervátorok nemcsak a művészettörténetben, valamint a konzerválás elméletében és gyakorlatában kapnak tökéletes képzést, hanem ezzel egyenértékű képzésben részesülnek a természettudományokban, azaz a kémiában, fizikai kémiában, analitikus kémiában, fizikában, mikrobiológiában stb. is.

A természettudományos tanfolyamnak nem arra kell oktatnia a konzervátorokat, hogy pl. hogyan végezzék el a bonyolult műszeres vizsgálatokat, hanem arra kell, hogy tájékoztassa őket, hogy ilyen elemzési lehetőség fennáll és hogy a kapott eredmények értékes és hasznos tanulságokat szolgáltathatnak. Ennek a képzésnek mindenekelőtt tehát elő kell segitenie a korlátok ledöntését a konzervátorok és vegyészek között és fejlesztenie kell a kölcsönös kapcsolatfelvételre való készségüket.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a konzerválás területére egyre gyakrabban lépnek olyan szakképzett természet- tudósok, akik képesek a konzerválási és restaurálási munka problémáinak mind elméleti, mind pedig kísérleti utón való megoldására. Munkájuk eredményességének az a feltétele, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki a konzervátorokkal és restaurátorokkal, hogy szükségleteiket és nehézségeiket megérthessék, hogy megtalálják a "közös nyelvet". A zavartalan kölcsönös tapasztalatcsere eme lehetősége nélkül az együttműködés lehetetlen lenne és a kölcsönös bizalmat sem lehetne közöttük kifejleszteni.

Elengedhetetlen, hogy a természettudós is bensőséges viszonyba kerüljön a müemlékgondozás területén jelentkező ilyen problémákkal. Tudatában kell lennie küldetése fontosságának, amely abban áll, hogy kutatási munkájával a műemlékvédelmet kell szolgálnia és a konzervátor segítségére kell lennie. Ez az egyedüli ut a konzervátorok és restaurátorok bizalmának elnyeréséhez és a kölcsönös együttműködés alapfeltételeinek megteremtéséhez.

Továbbá meg kell értenie, hogy minden meggondolatlan, ki nem próbált - sikertelen - beavatkozás a műemlékeken az emlék megkárosításához vezet, bizalmatlanságot eredményez, végül pedig