Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Néprajzi tárgytípusok kialakulásáról és restaurálásáról - M. Lukács Katalin: Komáromi láda restaurálása

10%-os nátrium-hidroxidban, majd desztillált vizben többször főztem. Elvégeztem a kloridpróbát, majd a darabokat 20%-os csersavas oldatban passziváltam. Ezt visszatörölve, a fémeket száradás után 5%-os aceton-toluol (1:9) oldatban oldott polibutil- -metakriláttal vontam be.

A ládatetőt tartó pántok hiányoztak. Ezeket a Néprajzi Múzeumban kiállított, Baranyában gyűjtött, hasonló korú és stilusu (lelt.sz. 1371366) komáromi ládát alapul véve - melynek a hátlapba épitett pántjai megegyeztek az általam restaurált ládával és tartópántjai is megmaradtak - pótoltam. A pántokat fémfűrésszel vaslemezből vágtami ki, majd hevitve, kalapálva meghajlítottam. A rekonstruált fémeket is passziváltam csersavban. Beépítésük után a ládatetőn kiálló végeket elkalapáltam.

A restaurálás befejezéseként a festett felületeket Rowney Mastic Matt lakk terpentines oldatával átdörzsöltem.

Jegyzet

1. Ltsz.: 340/82, leltározta Szabó Julianna.

Hosszúsága: 87 cm, szélessége: 46 cm, magassága: 37 cm, a deszka vastagsága: 2 cm.

Lelőhelye: Kisoroszi, Pest megye.

Készítésének helye és ideje: Komárom, XVIII.sz. vége,

XIX.sz. eleje.

2. A láda az egyik legáltalánosabban használt butorfából, fenyőfából készült. A fenyőfélék családjában az erdeifenyő (Pinus silvestris) fajt képviseli. Erről szövettani vizsgálat segítségével győződtünk meg.

3. Ionmentes mosószer. Gyártja: Anilinfesték és Vegyianyagforgalmi Vállalat.

4. Epoxigyanta, gyártja: Linger und Fischer GmbH.

5. Lúg és savmentes festékeltávolitó szer, gyártja: Első Vegyianyag és Industria Szövetkezet.

Képjegyzék

1. A komáromi láda restaurálás előtt

2. A láda restaurálás előtt, részlet

3. A faanyag állapota a restaurálás előtt 4-5. A láda restaurálás előtt, részlet

78