Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Néprajzi tárgytípusok kialakulásáról és restaurálásáról - K. Csilléry Klára: A hegedűhátú szék útja a magyar parasztsághoz és néhány restaurátori tanulság

Mediciek üzleti és politikai vetélytársa 1489-ben épiteni kezdett rezidenciájából való. A Strozzi-palotának, Firenze talán legharmónikusabb reneszánsz lakóépületének a tervezője Giorgio Vasari szerint Benedetto da Maiano (1442-1497), a hires intar- ziátor volt, és a kutatók felteszik, hogy székünk szintén az 6 alkotása. Ez a szék valóban remekbe készült: támlájának és ülésének a peremén, valamint végig a széklábakon finom és változatos rajzu faberakásos szalagok, mig a karcsú, fölfelé enyhén szélesedő támla csúcsán domborműves, aranyozott korong, a két oldalán a Stozzi család által használt cimer más-más változatával.

A Strozzi-székkel azután el is érte a támlászékeknek ez az uj tijousa az itáliai karrierjének csúcsát. Észak-Olaszországból maradtak ugyan fenn még a 16. század második feléből is a művészi korstilus szellemében felékesitett és előkelő elmert hordozó példányok - igy a hercegségre emelkedett milánói Sforza családéval (6.ábra) -, mégis ezek már kivételnek tekinthetők.

Eddigre ugyanis a gyalogszékből továbbképzett támlásszéknél vonzóbb külsejű és főként nagyobb kényelmet kináló vetély- társak jelentkeztek. Közülük a legnagyobb jövő a párnázott székekre várt. A jelentős újításra korai példa látható Andrea

2 7

6. ábra

5. ábra