Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Néprajzi tárgytípusok kialakulásáról és restaurálásáról - Fertői Miklós: Ormánsági konyhaszekrény restaurálása
FERTŐI Miklós Ormánsági konyhaszekrény restaurálása A konyhaszekrény az Ormánság területének legészakibb csücskében fekvő Diósviszlóról került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Az Ormánság Baranya megye dél-nyugati területe, mely magában foglal egyesek szerint 22, mások szerint 45 községet. Árpád-kori neve "Ormán" volt. IV. Béla király két kiváltságos levele már 1257- ben ugyanezen név alatt emliti a területet. ^ "Néprajzilag igen fontos körülmény, hogy a fa az ormánsági háziipar legfontosabb a2 nyaga volt mindenkor..." A “Pohárszék, almárium, konyhaszekrény, tálalószekrény: táró lóbutor, melyet általában a diszedény bemutatására is kiképeztek, a XV. századra Németalföld és Franciaország területén alakult ki ebédlői diszbutorként. Előzménye a vendéglátás alkalmával pusztán a vagyon érzékeltetése céljából értékes edénnyel megrakott tá lalóasztal, azt váltotta fel az alacsony edénytároló szekrény, a- melyre a kitett tárgyak jobb érvényesülése érdekében állvány került. A kifejlődött pohárszék példájára jött létre a konyhaszekrény... A magyarországi parasztságnál a pohárszék használata meg3 lehetősen kései terjedése sem egyenletes." "A speciális konyhabu tor kibontakozását a parasztház többsejtűvé válása, a konyhának a lakószobától való különválása tette lehetővé..."4 A diósviszlói konyhaszekrény készitéstechnikájára az alábbiak jellemzők: alkatrészei (oldalak, fenék, tető) fűrészelt deszkák, belül nagyoló gyaluval, kivül simitó gyaluval is egyenesre megmunkált felületekkel, összeépítésük fecskefarokcsapolás- sal és ragasztással történt. Az ajtó keretbetétes szerkezetű. A polcokat és a válaszfalakat hevederárkokban, csaphevederrel az oldalakhoz rögzítették. Ezeket alapgyaluval és gerincgyaluval alakították ki. A polc oldalain a mintaprofilt fűrésszel vágták ki. 125
