Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Néprajzi tárgytípusok kialakulásáról és restaurálásáról - Fertői Miklós: Ormánsági konyhaszekrény restaurálása

A múzeumi tárgyleirókartonról kiderül, hogy a szekrény készítésének helye és ideje (készítője is) ismeretlen. A bútor 1907-ben került a múzeumba, ezért ennél csak jóval korábban készülhetett. Valószínű, hogy Benyovszky Móric gróf Baranya megye főispánjának a pécsi országos kiállításhoz adományozott ÍOOO koronájából vásárolták.^ A konyhaszekrény készítésének idejéhez, egy másik támpontunk lehet a szekrény asszimetrikus formája.

(Jobb oldalán az egymás feletti 4 fiók, mellettük a nagy ajtó.) Ilyen tipusu konyha vagy tárolószekrények német területeken jelentek meg a XVIII. század elején. Brotschranknak, kenyérszekrénynek illetve Speiseschranknak, kamraszekrénynek nevezték őket. Általában bal oldalon voltak fiókjaik - 4-8 db -, váltószámban, mellettük egy nagyobb ajtó, felül pedig polcos rész. M. Ritz könyvében egy márványozott festéssel diszitett "Brotschrank" fényképét közli, melyet a XVIII. század végére datál.^ E. Wagner: Ober- frankische Bauernmöbel cimű munkájában 1794-ből és 1823-ból szár7

mazó "Speiseschrankot" találtam. Német területről kerülhetett ez a tipus Magyarországra, már korán a XVIII. század végén, XIX. század elején átvehettük. Mindenhová nem jutott el, főleg a Dunántúlon kedvelték. A felsorolt szempontokat figyelembe véve a szekrény készítési idejét a XIX. század közepére tehetjük.

A konyhaszekrény két részből áll. Az első rész tekinthető tulajdonképpen a mai értelemben vett szekrénynek. A felső rész egy polc, mely az oldalakból kialakított lábacskákkal állítható a szék rény tetejére. A konyhaszekrény első pillantásra egy egyszerű, jel legtelen darab, csak figyelmesebb vizsgálódás után derül ki, hogy szépsége, érdekessége éppen az egyszerűségében rejlik. Ami legjobban felkelti figyelmünket az a két rész közötti ellentét. Alul egy zömök, testes, telj.esen zárt szekrény-rész található, melynek felépítése asszimetrikus. Erre az előzőhöz szinte alig illő, könnyed, szellős polcocskát illesztettek. Formája különösen érdekes, s mutatja a korra és a falusi emberre oly jellemző célszerűséget, mely szerint tárgyait úgy késziti vagy készítteti, hogy azok ne csak szépek, de legalább annyira használhatók, praktikusak is legyenek. A polcot vizsgálva feltűnő, hogy a két oldalát a tetőhöz fecskefarok csapozással építették össze. A polcokat mindkét végükön az oldalakba graudolták (hevederezték). Az oldalakban fekszenek a

126