Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Régészeti jellegű tárgyak restaurálásáról - Kovács Petronella: Egy késői kori egyiptomi múmiakoporsó fedelének restaurálása
ezután egyrétegű erős vászon, erre került a fehér alapozás, majd a festékréteg, végül a lakkréteg. A sérült részekből vett minták vizsgálatai alapján megálla- pitást nyert, hogy a javító alapozás összetétele: gipsz, agyag, vasoxid, szerves anyag,’ a fehér alapozás gipsz, kréta és szerves 8 9 anyag keveréke. Az egyrétegű vászon lenből készült. A koporsó teljes külső felületét, kivéve a fenékdeszkákat, szines ábrázolások és hieroglif feliratok diszitik. A festett felületek uralkodó szine sárga. Erre az alapszínre először vörös' sei előrajzokat, majd zölddel, kékkel és feketével a temetkezési ritushoz tartozó jeleneteket és feliratokat festettek. A restaurálás kapcsán véqzett festékanalizis eredménye megegyezik a Lucasnál találhatókkal.*0 Lucas fent említett könyvében foglalkozik az Egyiptomban használt lakkokkal is - s bár összetételűket nem tudja megadni -■ valószínűnek tartja, hogy az általa megvizsgált bevonatok némelyike eredetileg színtelen volt. Feltételezését - többek között arra alapozza, hogy amennyiben sötét lakkal - bármennyire sietősen is - vonták volna be az egyébként igényes kivitelű festett fatárgyakat, nem valószínű, hogy a számtalan egyiptomi fatárgyon látható, esztétikailag zavaró lakklecsurgásokat a felületen hagyták volna. Hon pap kopoisójának festett felületét vörösesbarna bevonat borította, ugyanakkor a Lucas által leirt lecsurgások is megfigyalhetők voltak. Amennyiben tehát az ő feltételezését elfogadjuk, meg kell állapítanunk, hogy a koporsó bevonata eredetileg színtelen volt.^ Minthogy a rendelkezésre álló rövid idő és a tárgy nagy mérete miatt diplomamunkaként csak a koporsófedél restaurálását tudtam oefej^zni, a továbbiakban csak ezzel foglalkozom. A halottul Sanszként 'brázoló lapos kiképzésű koporsófedél több darabból neszült. A két oldal egy-egy lapból áll, melyeket a vállrv. Mindkét oldalon egy 30-32 cm hosszú fa segédelem beiktatásával csapoltak az ives fejrészhez. A magas talprész nem egy tömör lapból áll, hanem keretes szerkezetű. A fej a karok és a test teljes, az eddig leirt alsó vázon nyugvó szerkezetét a fedél belső oldala felől egy, az oldallapok magasságában, a belső üreget elfedő lap takarja, melyen csak a 35
