Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Történeti, ipartörténeti emlékek restaurálásáról - Újszászy Ágnes: 19. század eleji fa patikaláda és gyógyszergyűjtemény restaurálása
A nép nem igen jutott orvoshoz és "gyógyszerhez", de bizalmatlan is volt velük szemben. Ezért meglévő patikaládáját, melynek tartására a már emlitett rendelkezések kötelezték, maga töltötte fel "próbált patikaszerekkel", orvosságos kövek poraival, főleg pedig orvosi füvekkel. A tárgyat és felszerelését általában a ház asszonya kezelte, aki az orvos hiánya, a közlekedés nehézségei stb. miatt, szinte rákényszerült, hogy családján, környezetén a bajban segiteni tudjon. Ez kötelező elvárás volt a főran gu asszonyokkal szemben is, ezért nem ritkán hires orvosok kurzusait látogatták, hogy a betegségek ellátáshoz szükséges jártasságot megszerezzék. Az asszonyok feladatát képezte az orvosláson kivül a házipatikák gyógyszerkészletének feltöltése is. Gyógyszereket maguk is készitettek. Féltve őrzött receptjeik voltak különféle betegségek esetére. Ezek közé tartoztak a flastromok, balzsamok, liktáriomok (sűrűre főzött lekvárszerű izek) virágvizek (gyógynövénypárlatok). Utóbbiak közül a Magyar Királyasszony vize Európaszerte ismert és keresett gyógyszer lett. A patikaládák szerepe, s vele használata, csak a 19. század végén, 20. században kezd megszűnni, a jobb egészségügyi ellátottság következtében. Annak ellenére, hogy Magyarország területén nagyon sok család tulajdonában voltak patikaládák, bizto sat alig néhányról, ezekről is csak számadáskönyvekből, likvi- dátumokból tudunk. Természetesen azok, amelyekről Írásos említések fentmaradtak többnyire nagyon értékes, diszes kiállítású darabok voltak.Bethlen Gábor fejedelem, első neje Károlyi Zsuzsanna részére egy rendkívül díszesen és gazdagon felszerelt patikaládát rendelt Bécsből 1622 körül, amelyiknek az értéke 1166 dr volt.^0 Magyarországon, az Orvostörténeti Múzeumban őrzött négy darabon kivül, tudtommal az Iparművészeti Múzeumban két darab, a Kiscelli Múzeumban egy darab patikaláda található. A tanulmányom témáját képező, a Semmelweis Orvostörténeti Muzeum állományában a Gyógyszerésztörténeti Gyűjteményben, 7797 gyarapítási számon őrzött 19. század eleji patikáiddá^ keskeny, oldalain vasfülekkel ellátott, hordozható faépítmény. Domború tetejét két vaspánttal erősítették meg, a ládatesthez 2 db vas 250
