Múzeumi műtárgyvédelem 16., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Történeti, ipartörténeti emlékek restaurálásáról - Újszászy Ágnes: 19. század eleji fa patikaláda és gyógyszergyűjtemény restaurálása
sarokpánttal rögzítették, elől kovácsoltvas kampóval csatlakozik a láda elején lévő kulcsveretbe. A láda felnyitása után csak egy kevéssé mély polc tűnik elő. A láda elülső lapja fel- le tologatható, ennek ellenére csak kiemelésével válik láthatóvá a láda teljes belvilága, az újabb két polc, amelyekből egy keskenyebb és egy mélyebb fiók húzható elő. A láda anyaga cseresznyefa. A fiókok fenék-, oldal- és hátlapjai 4 mm-es fenyőfa deszká12 ból készültek, előlapjuk pedig 8 mm-es cseresznyefából. A tárgy teste 12 mm falvastagságú. Hátoldala és baloldali oldalfala u- gyanannak a deszkának folytatólagos szétfűrészelésével készült. A polclapok és a legfelső polc előlapja 6 mm vastag, a láda elülső lapja pedig 9 mm vastag cseresznyefából készült. 7 mm vastagságú a fenéklap, amelyet utólagosan, az eredeti facsapokat lefűrészelve, vasszegekkel rögzítettek a doboz oldalfalaihoz. Az ives kiképzésű fedél szálirányban meghajlított 3 mm-es cseresznyefa deszka, melyet 13 mm-es falvastagságú keretre erősítettek fel. A keret két keskenyebb oldala 54 mm magas és félkör- ives kiképzésű, elő- és hátlapja 30 mm magas és faivastagságában iveltre csiszolt. A vékony, domború, hajlított fedőlap faszögekkel rögzítődik a keret éleihez, a keret elő- és hátlapjához viszont vasverettel és vasszegekkel. A lehajtott fedél stabilan illeszkedik a doboz pereméhez, s ezt egyben takarja is. Csukódása tehát nyakas-doboz rendszerű. A nyak magassága 3,5 mm. A láda előlapja ki- és becsusztatható az oldalakba vésett V alakú félheveder árokba. Az előlapot a felheveder árokba illeszkedő csapként is kiképezték. A ládatestet a hátlap, a két oldallap és a felső polc előlapjának fecskefarok-csapolásos összeillesztése, valamint a két polc gradja tartja stabilan. A ládát az idők során nedves és száraz helyen is tárolták. A nedves körülmények közötti tárolásra utal: a fa anyagának meg- vetemedése, a fémveretek és a láda felszereléséhez tartozó fémdobozok korrodálódása, amely a faanyagon is nyomot hagyott, de ezt bizonyítják az alsó fiókot és bélelő papirt boritó penész- nyomok is. Restauráláskor a láda már megrepedezett állapotú volt. Ebből az világiik ki, hogy a nedves közegből később, helytelenül, hosszú ideig teljesen száraz klimakörnyezetbe került. Ez a körülmény a láda oldalfalának deformálódását, a csapolási 251
