Múzeumi műtárgyvédelem 15., 1986 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Orcsik Éva - Szilágyi András: Köztéri és múzeumi márványszobrok tisztításával kapcsolatos tapasztalatok és konzerválási kísérletek

Vizsgáljuk meg a köztéri szobrok anyagának fentebb ismertetett százalékos megoszlásait a szobrok elkészítése idejének függ vényében.

Egyértelműen kitűnik, hogy a klasszikus anyag a bronz volt a legnépszerűbb, és szinte maradt is napjainkig.

Közismert tény, hogy 1702-töl az összes XVIII. századi és a XIX.századi szobraink jelentős része puhamészkőből készült, ezek a művek általában műemléki védettségűek . Restaurálásuk, folyamatos karbantartásuk kiemelt feladat. Az eleinte nagymennyiségben alkalmazott, Buda-környéki puhamészkő helyett ma kizárólag keménymészkövet használnak. Ennek csak részben magyarázata az emli tett bányák kimerülése, inkább e kőfajtának gyengébb minőségéből adódó gyorsabb pusztulása és igy jelentős formai károsodása a fő ok. A műkőszobrok száma a II. világháború előtt viszonylag jelentős. Ennek valószínűleg történelmi és politikai okai vannak A legnagyobb műkőhullám eredménye az I. világháborús emlékművek sora. A márvány alkalmazása napjainkra szinte megszűnt, a puhamészkő felhasználásával együtt. Eltűnt a horgany és a vas, mint köztéri szobrok anyaga. Az uj anyagok, a kerámia, a krómacél, a beton jelentős szerephez nem jutottak. Műanyagokból és műgyanta kötőanyagú öntött szobrokkal folynak kísérletek, de ezek eddig köztérre nem kerültek. A szoborkészitésre ma már nem használt anyagok eltűnése az anyagválasztásban felgyűlt tapasztalatok fel használását mutatják és egyúttal kijelölik azokat a feladatokat, melyek a restaurátorokra várnak. Ezek a feladatok a puhamészkő é a márvány szobroknál a legnagyobbak. 1975-től lényegében minden puhamészkő alkotás restaurálása megtörtént vagy megkezdődött Köztéri szobrok esetén egy jelentősebb feladat van még hátra, nevezetesen a Budafoki Kálvária restaurálása, részben újra faragása. Sajnos az ehhez szükséges jelentős összeget eddig nem sikerült biztosítani.

A puhamészkő és a márvány szobrok esetében az igazi nehézséget a felületi elváltozások, esetenként a mélyebb szerkezeti átépülés és ennek hatásai jelentik. Az igy kialakult mállott felület sokszor erősen szennyezett is Budapest légszennyezettsége miatt.

173