Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Velledits Lajos: A múzeológus, a restaurátor és a vegyész gondolkodásának korlátai, mint az együttműködés akadálya

rajta keresztül, vagy oizonyitani akarok valamit vele, vagy egyszerűen meg akarom őrizni, vagy fel akarom tárni tényleges értékeit stb. . .

Az a gondolkodási mód, ahogyan megközelitjük a műtárgyat, jellemző a különböző végzettségű múzeumi szakemberekre:

Először azt vizsgáljuk meg, hogyan lát hozzá a művészettörténész a dolgához:

Legfontosabb, hogy a tárgynak leltári száma legyen. Ez természetes. A következő hallatlan fontos dolog a LEIRÓKARTON. Nem tudom olyan nagy betűkkel Írni ezt a szót, mint amennyire fontos. Nincs az az áhitat, ami nagyobb lenne egy múzeumban, mint ami a leirókartont körülveszi. A leirókarton a világ legnagyobb dolga. Sikerült jól-rosszul szavakba önteni azt, ami eddig puszta látvány volt. A látvány leírása annak az interpretálása. Hallgassuk meg hogyan ir erről Erwin Panofsky "A képzőművészeti alkotások leírásának és tartalomértelmezésének problémájához" c. tanulmányában:

"Heidegger Kantról Írott könyvében figyelemreméltó mondatok olvashatók az interpretáció lényegéről, mondja Panofsky - egyetlen filozófiai értekezésben sem az a döntő, amit a mondataiban kifejezetten megfogalmaz, hanem amit, mint ki nem mondottat a kimondottak révén elénk tár... Hogy abból, amit a szavak mondanak kihámozza amit mondani akarnak, minden interpretációnak szükségképpen erőszakot kell alkalmaznia. - Be kell látnunk, hogy a mi szerény képleirásainkra és tartalomértelmezéseinkre, amennyiben már nem puszta, ténymegállapítások, hanem valóságos interpretációk, szintén érvényesek a fenti mondatok.

Mert ezek az interpretációk - sőt még a puszta jelenségértelem bemutatásai is - alapjában a - szemek számára ki nem mondottat - mondják ki, s ezért Heidegger kifejezésével - erőszakra - van szükségük. s ezzel máris felvetődik a sorsdöntő kérdés: ki, vagy mi szab határt ennek az erőszaknak?... Ez az erőszak azonban nem lehet valamilyen korlátlan önkény, a magyarázó munkát valamilyen előrevivő eszmének kell mozgatnia és irányítania. Csakhogy ez az eszme is félrevezethet - és sok esetben félre is vezet -, mivel ugyanabból a szubjektivitásból származik, mely az erőszakot mint. olyat elszabadit ja .-20-