Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Beöthyné Kozocsa Ildikó: Új kísérletek a pergamen kéziratok restaurálására

dett. Számtalan dokumentumot tönkretettek vele. Használták még a zselatint formalin hozzáadásával, az igy kezelt dokumentumok azonban megráncosodtak. (Valószinűleg a formalintól.)

Kísérletek: Kiegészítés pergamenöntéssel

A mi kísérleteink előzményeként megemlítek néhány külföldi restauráló műhelyben tapasztalt, vagy a szakirodalomban olvasott érdekes próbálkozást. Münchenben, a Bajor Nemzeti Könyvtárban 1982-ben láttam egy néhány évvel ezelőtt készült munkát: nem illuminált, penészkárosodott pergamen kódexet gépi papiröntés- sel restauráltak. Az eljárás előnye gyorsasága, az eredmény - ebben az esetben - esztétikai szempontból igen jó. A müncheniek kísérleteire hivatkozik Sievers (Köln), aki 1979-ben röviden leírja, hogy egy, a kölni dóm tulajdonában lévő illuminált kódexet kézi öntéssel, házilag készített vákuumasztalon restaurált, majd ugyanakkor egy 14. századból származó kódex helyrehozataláról számol be, amelynek hiányait papirpéppel, de gépi eljárással egészítette ki. A pép mindkét esetben gyapot linterből, cellulózból és fésűs lenkócból állott. A kiöntött részeket plexigum- mal kezelték, hogy hasonlóbbá tegyék a pergamenhez. Az NSZK-be- li Ruholtz 1982 körül és a dán Királyi Könyvtár restaurátora Laursen már pergamenpéppel kísérletezik. Utóbbi papiröntőgépet használ, de újabb ötlete is támad: pergamenport légszívással térit el a dokumentum kiegészítendő részeire, majd zselatinnal átitatja. Kastaly Beatrix látott ilymódon restaurált pergament Laursennél, 1982-ben. Ez a pergamen áttetsző, felhős átné- zetű volt. Mivel a csak pergamenből .készült pép önmagában száradás után áttetsző lesz, Ruholtz papirrostokat is adagol hozzá. <5 is házilag készít vákuumasztalt és kézi öntést alkalmaz. Eljárásáról a müncheni Állami Levéltár restauráló műhelyében hallottam.

Ezek voltak az előzményei az 1983-ban az Országos Széchényi Könyvtárban megindult kísérleteknek. Gyakorlati célunk az volt, hogy az Egyetemi Könyvtár múlt század végén Konstantinápolyból újra hazakerült, mikroorganizmusok - penészgombák és baktériumok - támadása következtében súlyosan károsodott kódexek (közöttük korvinák) restaurálásához megtaláljuk a legmegfelelőbb módszereket. Egyik, talán legnehezebb feladatunk a sokhelyütt-78-