Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Velledits Lajos: A múzeológus, a restaurátor és a vegyész gondolkodásának korlátai, mint az együttműködés akadálya
részletesen kitérni, mert úgy gondolom, nem pusztán a restaurátorok gondolkodásmódján múlik. Foglaljuk össze azokat a jellemző dolgokat, amiket eddig a restaurálásról mondtunk:- Szemben a művészettörténettel, a restaurátorok számára a látvány az elsődleges és nem a verbális közlés. Az információkat nagyrészt vizuális utón szerzik.- Az anyagok és technikák tisztelete.- Ellentmondás a gyakorlat kézművesmunkája és az Írott restaurátor-beszámolók emelkedett, "tudományos" szövegei között.- Ezzel függ össze a restaurátorok gyakorlatlansága, ha valamit meg kell fogalmazniuk. Akár lierni, akár előadni. A műtárgyak restaurálása körül még egy - az eddigiektől eltérő végzettségű - szakembernek, vagy csoportnak kellene tevékenykednie. Jelenlétük a restaurálásban Magyarországon még egyáltalán nem általános. Minden erőfeszítés dacára a természettudományos vizsgálatok ma hallatlanul szórványosak, hosszu- távu kutatási programokra még csak kilátásunk sincs. Pedig a műtárgyakról szerezhető információk legnagyobbrészt az ilyen vizsgálatokon múlnak. A vegyészek és fizikusok gondolkodása tel jes egészében megegyezik az illető tudományágakban használatos kutatási formákkal. Szembekerülve a művészeti alkotásokkal - azok anyagait, vagy készitésmódját kutatva - rendszerint a természettudományokban olyannyira áhitott fix pont, vagy pontok ke resése jellemző rájuk. Teljesen csak akkor nyugodnának meg, ha a vizsgálati módszereiket, vagy méginkább a kapott eredményt képletben ki tudnák fejezni. Számukra pusztán érdekesség az, ha a tárgy addig nem látható részeit láthatóvá teszik. (Mellesleg ez a legtöbb restaurátort kielégíti.) Vizsgálódásaik középpontjában az áll, hogy milyen feltételek mellett jött létre az a kép, amelyen ezeket a nem látható részeket vizsgálhatjuk. Nem véletlen, hogy az Izotóp Intézet munkatársai az optimálisan fedett röntgenfelvételeket rögtön ETALONOKkal próbálták ellenőrizni. Az ő vágyálmuk a tökéletesen, képletekkel kifejezhető összefüggés volt, ahol a vizsgált anyag, a csőfeszültség és az áramerősség képletben kifejezhető.-31-