Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Velledits Lajos: A múzeológus, a restaurátor és a vegyész gondolkodásának korlátai, mint az együttműködés akadálya

részletesen kitérni, mert úgy gondolom, nem pusztán a restau­rátorok gondolkodásmódján múlik. Foglaljuk össze azokat a jellemző dolgokat, amiket eddig a restaurálásról mondtunk:- Szemben a művészettörténettel, a restaurátorok számára a látvány az elsődleges és nem a verbális közlés. Az információ­kat nagyrészt vizuális utón szerzik.- Az anyagok és technikák tisztelete.- Ellentmondás a gyakorlat kézművesmunkája és az Írott res­taurátor-beszámolók emelkedett, "tudományos" szövegei között.- Ezzel függ össze a restaurátorok gyakorlatlansága, ha va­lamit meg kell fogalmazniuk. Akár lierni, akár előadni. A műtárgyak restaurálása körül még egy - az eddigiektől el­térő végzettségű - szakembernek, vagy csoportnak kellene tevé­kenykednie. Jelenlétük a restaurálásban Magyarországon még egyáltalán nem általános. Minden erőfeszítés dacára a termé­szettudományos vizsgálatok ma hallatlanul szórványosak, hosszu- távu kutatási programokra még csak kilátásunk sincs. Pedig a műtárgyakról szerezhető információk legnagyobbrészt az ilyen vizsgálatokon múlnak. A vegyészek és fizikusok gondolkodása tel jes egészében megegyezik az illető tudományágakban használatos kutatási formákkal. Szembekerülve a művészeti alkotásokkal - azok anyagait, vagy készitésmódját kutatva - rendszerint a ter­mészettudományokban olyannyira áhitott fix pont, vagy pontok ke resése jellemző rájuk. Teljesen csak akkor nyugodnának meg, ha a vizsgálati módszereiket, vagy méginkább a kapott eredményt képletben ki tudnák fejezni. Számukra pusztán érdekesség az, ha a tárgy addig nem lát­ható részeit láthatóvá teszik. (Mellesleg ez a legtöbb restau­rátort kielégíti.) Vizsgálódásaik középpontjában az áll, hogy milyen feltételek mellett jött létre az a kép, amelyen ezeket a nem látható részeket vizsgálhatjuk. Nem véletlen, hogy az Izotóp Intézet munkatársai az optimálisan fedett röntgenfelvé­teleket rögtön ETALONOKkal próbálták ellenőrizni. Az ő vágyál­muk a tökéletesen, képletekkel kifejezhető összefüggés volt, ahol a vizsgált anyag, a csőfeszültség és az áramerősség kép­letben kifejezhető.-31-

Next

/
Thumbnails
Contents