Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Velledits Lajos: A múzeológus, a restaurátor és a vegyész gondolkodásának korlátai, mint az együttműködés akadálya

Bárhová fordultunk eddig kérdéseinkkel, az első lépés mindig az etalonok felállítása körül kristályosodott ki.- Infrafelvételeknél:

az adott festék milyen vastagság mellett világítható át X nanométeres infrasugarakkal.- Ásványi eredetű pigmenteknél:

rögtön etalonokat kaptunk azokból az ásványokból, amelyeket a festészetben használtak.- Kötőanyagvizsgálatok:

fix grafikonokat kell készítenünk, hogy ez, vagy az az anyag összehasonlítható legyen a képből vett mintákkal.- Röntgenfelvételeknél:

hány mikron vastag ólomfehér réteg hogyan jelentkezik X kilovolt csőfeszültségnél és X milliamper áramerősségnél.

Ezek a legfontosabb kérdések egy természettudományos végzettségű szakembernek. Teljesen természetes, hogy csak pontosan rögzített feltételek ismeretében láthat hozzá a vizsgálathoz, de a restaurátorok a legtöbb esetben megelégszenek azzal, hogyha valamit a műszerek segítségével látni lehet, vagy bizonyítják egy anyag jelenlétét.

Az etalonok készítésének néha egyéb akadályai is vannak. Példának szeretném felhozni a következőt: régóta gondolkozunk azon, hogy a műbirálaton leggyakrabban előforduló festők képein valamilyen csak rá jellemző anyag jelenlétét kimutassuk. Ismert, hogy a különböző festékporok eltérő mennyiségű kötőanyagot vesznek fel. Pl. az ólomfehér'15 % lenolajat vesz fel a súlyához képest. A krapplakk 70 %-ot, az égetett siena 180 %-ot stb. Itt az után kutatunk, hogy a festő a készen vásárolt festékhez milyen arányban, milyen anyagokat használt? Milyen össze tételű festőszere volt? Csakhogy a festőszer nagy százalékban szintén lenolajat tartalmaz és csak elenyésző mennyiségben keverték különböző gyantákkal, vagy más illóolajokkal, esetleg szikkativokkal. Szinte lehetetlennek tűnik bármilyen mennyiségi analizis, ha hozzávesszük, hogy a különböző arányban lenolajat tartalmazó festékeket még egymással is keverték. Adhattak hozzá bővebben festőszert, vagy nyomhatták egyenesen a tubusból a fes téket a vászonra. Az adott körülmények mellett majdnem lehetet-32-