Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Koltai Attila - Németh Pál: Mikrobiológia a műemlékvédelemben

KOLTAI ATTILA - NÉMETH PÁL MIKROBIOLÓGIA A MŰEMLÉKVÉDELEMBEN

Műemléki és múzeumi kövek mikrobiológiai károsodását vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a biodegradáció hosszú folyamat és nagymértékben függ a klimatikus, illetve a levegő tisztasági tényezőktől. A helyszini, de kevésbé steril mintavételek után laboratóriumi vizsgálatok alapján több mikroorganizmust sikerült izolálni és megállapítani hatásukat a vizsgált kőzetekre. A további feladatokat ezen vizsgálatok alapján a konzerválás és a restaurálás folyamatába beillesztett, biológiai védelemmel kombinált megoldások kidolgozása jelenti.

Bevezetés

Műemlékeink kőanyagát az eltelt idő alatt nemcsak a természetes klimatikus tényezők rongálták, hanem a felületükön megtelepedő mikroorganizmusok: gombák, penészek, algák stb. is. Ezek káros tevékenységét a fokozódó levegőszennyezés, a vegyi anyagok, elsősorban a kéndioxid megjelenése és a széndioxid-tartalom közel 50 %-os növekedése segiti elő.

Feladatul tűztük ki olyan vizsgálati módszer kidolgozását első lépésben, amelynek segítségével azonosítani tudjuk a kárt okozó organizmusokat. A következő lépésben a védekezés és restaurálás módjait kell kidolgozni.

Jelen közleményünkben bemutatjuk az előzetes vizsgálatainkat, melyek eredménye egy kataszter felállítása a talált mikroorganizmusokról és hatásukról. Ez a kataszter az állandó és periférikus fajokkal együtt alapja lehet egy nemzetközi mikrobiológiai adatbanknak, amely a műemlékvédelemben jelentős szerepet játszhat. Az ilyen alapismeretek nélkül már nehezen képzelhető el a korszerű restaurálás, illetve konzerválás. A károkozók ismerete, hatásmechanizmusok feltárása lehetővé teszi a további károk eredményes megelőzését. Kataszterünk később alapja lehet egy-173-