Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Koltai Attila - Németh Pál: Mikrobiológia a műemlékvédelemben
szabványsorozat kidolgozásának, amely tartalmazza a megelőző illetve a helyreállító tevékenységek irányelveit. Fel kivánjuk hivni a figyelmet arra, hogy ezen a területen összehangoltabb és szervezettebb együttműködésre van szükség a belföldi és nemzetközi szervezetek között. Szükségesek ezenkívül megfelelően felszerelt laboratóriumok. Az eredmények egyeztetésére alkalmas fórumokat is meg kell teremteni. A vizsgálatok elvi alapjai Vizsgálataink tárgya az egri Dobó István vár volt. A vár különböző helyeiről, falazati kőanyagából vett mintákat a helyszi# ni szemrevételezés után laboratóriumban vizsgáltuk meg. A mintákat nem steril körülmények között vettük, nehogy a mikroflórát elpusztítsuk vagy befolyásoljuk. Az első vizsgálati sorozatot a kőminták ásványtani, kőzettani és szilikátkémiai elemzése jelentette. Ezután végeztük el a mintákon talált mikroorganizmusok azonosítását, majd harmadik lépésként ezek hatásmechanizmusát, a szubsztrátummal való kölcsönhatását határoztuk meg. A vizsgálatok elvi alapjait a továbbiakban részletezett biokorróziós folyamatok értelmezése adta. A degradációs folyamatok a környezet és a szubsztrátum folytonos kölcsönhatása nyomán jön nek létre. A biológiailag kárositók, többek között baktériumok, gombák, algák, rovarok és puhatestűek, biológiailag szennyezett anyagok stb. közvetlenül károsítják a környezetüket és igy a biokorrózió közvetlen okozói. A kárositó szervezet, mikroorganizmus anyagcseréje során olyan termékeket bocsáthat ki, amelyek a közvetlen környezetével kémiai reakcióba tud lépni és ezzel károsit. Az anyagcseretermékek egyik feladata, hogy a környe zet anyagainak lebontásával, átalakításával a saját sejtjeinek felépítéséhez tápanyagot illetve kellő környezetet teremtsen. Ezzel valósul meg a kölcsönhatás, amely természetesen mindig kétoldalú. Közvetlen biokorróziót okozó szervezetekről akkor beszélünk, amikor azok a szerkezeti anyagokat, a közvetlen környezetüket anyagcseréjükben hasznosítani vagy átalakítani képesek. Ezzel tápanyagot vagy tápanyag komponenst állítanak elő. Ez érintheti a teljes szubsztrátumot vagy csak annak egyes elemeit.-174-
