Múzeumi műtárgyvédelem 13., 1984 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Korek József: A műtárgyérték növelése a restaurátori munka nyomán

vagy tudományos szempontból fontos jelentéktelennek tűnő tárgyaknál nőnek. Meg kell keresni a restaurátori munka erkölcsi megbecsülésének formáját. Ha a kiállitásrendezés terén a megvalósítók személye publicitást kapott, magában a kiállitásban a róla megjelent vezetésben, úgy a restaurátor sem maradhat anonim, mert felelősségén túl, a benne megtestesülő fizikai és szellemi munka tulajdonát képezi. A régészeti feltárás hosszú elhúzódása miatt gyakran egy évtized, sőt több is eltelik az anyag publikációjáig. A restaurátor már régen befejezte munkáját, de eredményének publikálása várat magára, mert etikai kérdésnek fogják fel, ha az megelőzi a régészeti feldolgozást. Úgy érzem, hogy ebben nincs etikai probléma, mert megoldható azzal, hogy az ása- tó Írásban adja beleegyezését, és amennyiben nem, úgy az un. szerzői feldolgozási idő után nincs akadálya a közlésnek.

E néhány gondolat közösen szól a régésznek és a restaurátornak, de a régészek nincsenek jelen. A régészeti továbbképzés keretében a régészeti szekrénykataszteri nyilvántartás bevezetésével a szakfelügyelet utján az itt elhangzottakat tudatosítjuk, mert meggyőződésem, hogy az eddigieknél szorosabb együttműködés kialakításával eredményesebb és minőségileg jobbat tudunk adni.-16-