Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Finch, Karen: A textilkonzerválás posztgraduális képzési rendszerének kialakulása a Courtauld Institution of Art mellett működő textilkonzerváló központban (Hampton Court Palace)

meg. Más szóval: ahol a szakember meghatározott jelenségeket lát, ott a művész és a tervező hajlamos egymástól függő jelenségek e- gyüttesét érzékelni.

A képzés, a megfigyelés és a tapasztalat

A Textile Conservation Centre-hez hasonló intézmény, amelynek feladatai közé tartozik hogy oktasson és egyúttal eleget tegyen az Area Museums Service-en keresztül hozzááramló megbízásoknak, gyakran igen csak furcsa tárgyakat fogad falai közé. Néhá- nyuk első pillantásra elárulja, hogy különlegességgel van dolgunk, de a jellegzetességek kibontása nagy szakértelmet kivánhat.

A tárgy különleges jellemzői egy adott történeti kor gondolkodását, vagy a technika fejlődésének bizonyos lépcsőfokát tükrözik. Akár igy, akár úgy, arra mindenképpen számot tarthatnak, hogy felismerésüket rögzítsük.

Nem tudhatjuk, hogy milyen gyakran megyünk el sajátosan jellegzetes tárgyak mellett. Az általam bemutatandó tárgyak mindenesetre véletlenül fedték fel különös vonásaikat.

1. Sok évvel ezelőtt tengerészruhák érkeztek az akkori dolgozószobámba. A gyűjtemény darabjai között két darab kék, csikós nadrág is volt, az egyiken durván faragott szarugombokkal. Megállapítottuk, hogy a 19. század elejéről származó tengerésznadrágok kerültek hozzánk. Az egyik nadrágon kátránynyomok látszottak, melyeket gondosan eltávolitottunk. Évekkel később jutott csak e- szembe, hogy a nadrágok kormegállapitása biztosabb lehetett volna, ha elemezzük a kátrány összetételét. Az egyik nadrág egyébként a Tengerészeti Múzeumba, a másik az exeteri Royal Albert Museum- ba került.

2. Ugyanez a gyűjtő hozta be azt az alsószoknyát, melyet első látásra nem lehetett megkülönböztetni a 18. század steppelt alsószoknyáitól. Mielőtt hozzánk került, valóban steppelt alsószoknyaként tartották nyilván, s a szabás illetve a felhasznált anyagok alapján keletkezését 1740 körűire tették. Amikor hozzáláttam

a konzerválásához, nem találtam varrást ott, ahol kellett volna legyen. Jobban megnéztem, s kiderült, hogy az alsószoknyát szőtték,,nem pedig varrták, kettős szövéssel, atlasz a színoldalon és sima szövésű a balfelén, az alátöltést pedig a töltővetülék i11