Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Finch, Karen: A textilkonzerválás posztgraduális képzési rendszerének kialakulása a Courtauld Institution of Art mellett működő textilkonzerváló központban (Hampton Court Palace)

mitálja. Anglia egyetlen nagyobb gyűjteményében sem találkoztak efféle szoknyával. Az alsószoknya jelenleg az edinburghi Royal Scottish Múzeum­ban található. 3. Papirdobozban piszkos spárgára emlékeztető, csomózott ké- ziszövésü pamutmaradványok érkeztek hozzánk. Amikor közelebbről megnéztük, egész csinos pamutszegélyeket fedeztünk fel. Sokfelé érdeklődtem, de sehol nem tudnak efféle pamutszegélyekről. Ma egy történeti jellegű épületben /müemlékházban/ találhatók. 4. Az 1800-as évekből származó kötény labdába gyűrve került az intézetbe. Három hétbe telt mire szét tudtuk fejteni az igen vékony selyemszalagot, amelyről kiderült, hogy csipkeutánzat. A mintát rályukasztották a szövetre, s csirizre emlékeztető anyag­gal rögzítették. Nem ismerjük a pontos technikát, sem a kötény származási helyét - Kina neve merült fel - s bár néhány múzeum­ban létezik egy pár hasonló tárgy - mind ez idáig nem keltettek feltűnést. 5. A 18. századi ruha csipkefodra jó állapotban volt, ellen­tétben a gézselyemmel, amelyre rádolgozták. A Victoria and Albert Museum Textilosztálya, mely történeti jellegű kérdésekben eliga­zítást nyújt számunkra, ritka példánynak nyilvánította. Háló és selyemkrepp közé varrva konzerváltuk. A fodor jelenleg a Gunners- bury Múzeumban található. 6. A tibeti Buddha koronát egy bronztárgyak gyűjtésére spe­cializálódott utazó hozta Angliába. Keletkezését 1700 körűire te­szik. Készítési technikája hasonlit a varrott csipkéére, amelyet mindig fehér pamutszállal készítettek. Egyetlen szaktanácsadónk sem találkozott még szines selyemmel. A korona egy magángyüjtő tulajdona. 7. Az egyetlen 16. századi angol falikárpit konzerválása - azé a darabé, mely tudomásunk szerint ma is ott van, ahová erede­tileg szánták, Coventry-ben a St Mary’s Hall-ban - több kultúr­történeti érdekességet tárt fel. A falikárpit IV. Henriket és fe­leségét ábrázolja. A királyi kiséret fölötti részeken szentek áb­rázolása látható. A reformáció idején a központi alakot az igaz­ság alakjával cserélték fel. Más különbséget nem vettünk észre, mindaddig, mig fel nem fedeztek, hogy az egyik öv végét az erede­12

Next

/
Thumbnails
Contents