Múzeumi műtárgyvédelem 12., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Stovring-Nielsen, Sonja: Egyházi textíliák restaurálása és egy különleges másolási technika példája

eredeti formájában látható, de kétségkívül leromlott állapotban. Az eredeti selyemszövet számos helyen hiányzik. A restaurálás folyamatában a rétegezés módszerét alkalmazták. Egy nagyon vékony tiszta selyem alátétdarabot megfestettek úgy, hogy a színe egyezzék a zászló színével, majd egy Vinnapas Dis­persion EP 1 nevű ragasztóanyaggal, amelyet a Wacker Chemie cég gyártott, impregnálták. Miután a zászlót egy vas spatulával he­lyenként beragasztózták, a végleges ragasztózás vákuum alatt, egy termosztatikusan ellenőrzött, 70°C hőmérsékletű asztalon történt. A zászlónak mindkét oldalát laminálták. A temetési zászló hiányzó darabjai ezek után úgy tűntek ki, mint áttetsző nyílások. Ezek a nyílások nem voltak annyira szembetűnők azáltal, hogy hátúira la­za bélést tettek, amelyet néhány helyen, a szélek és a középső var­rás mentén odaerősítettek. A feliratokat nem retusálták. A zászló most ki van állítva ismét a két másolattal együtt. A fehéres szinü ragasztót a fekete selyemzászló egyik felé­ről eltávolították. A zászlót egy nagy aluminium keretre helyez­ték, amely egy poliészter szövettel volt ellátva. /Méret: 280x 215 cm./ Feltámadási zászló 1697-ből Tulajdonos: Holmen templom, Koppenhága. Méret: magassága 180 cm, szélessége 140 cm. Ez a fecskefarku zászló a másoló technikára példa. Ebben az esetben, a zászló gazdag diszitése miatt, nem tudtak megfelelő restaurálási módot találni. A zászló kétoldalas, mindkét oldalon azonos felirattal és címer­rel. A felirat körülbelül 600 betűből áll /magasságuk 4,5 cm/, közvetlenül fehér szatén anyagra hímezve. Ehhez az aranyhimzés technikáját alkalmazták. A feliratoktól eltérően, a címertől füg­getlen himzések selyemre, fémszállal és azt a végén rávarrták a zászlóra. A selyem nagyon piszkos volt és a szálak annyira tönkre­mentek, hogy a szatén sok helyen teljesen vagy részben eltűnt. Ezáltal egy durva bélés vált láthatóvá /4. fotó /. A betűk a- ranyzsinórból készültek, sötétek és elmosődottak voltak. A himzési technika az volt, hogy az aranyszál az első oldalon feküdt és azt egy selyemszállal erősítették hozzá a hátsó oldalhoz, de anélkül, 159

Next

/
Thumbnails
Contents